A XI. Feeder Országos Bajnokság selejtezőjével, a szigorú járványügyi szabályok betartása mellett rajtolt el a 2021-es versenyszezon.
Az érdeklődés rendkívüli volt, hiszen végül 144 versenyző jelent meg a szegedi Maty-éren, ahol a testhőmérés és az egészségügyi nyilatkozat bemutatása után lehetett csak elfoglalni az előzetesen kisorsolt horgászhelyeket - számolt be az eseményről a mohosz.hu. A fordulók kezdő időpontjai is egy órát tolódtak, hogy mindenki kényelmesen megérkezhessen a verseny kezdetéig. A helyeket 8 órától lehetett elfoglalni, így bő három óra állt mindenki rendelkezésére, hogy elkészüljön a 11 órás kezdésig. A bajnokságot sajnos beárnyékolta egy váratlan haláleset, hiszen Láda Gáspár, a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetségének ügyvezetője, a MOHOSZ alelnöke, és a Maty-éri versenyek főrendezője nem sokkal korábban tragikus hirtelenséggel elhunyt. Emléke előtt egyperces néma főhajtással tisztelgett a mezőny és csak ezután szólalhatott meg a bajnokság kezdetét jelző kürt hangja.
Mielőtt azonban rátérnénk a verseny történéseire, egy kis magyarázat álljon itt, hogy miért is selejtező volt ez az első verseny. Az idei évtől a feeder országos bajnokság háromlépcsőssé vált, amit az egyre dinamikusabban növekvő versenyzői létszám indokolt. Évről évre egyre több nevezés érkezett a bajnokságra, a bajnokság kezdte lassan kinőni a versenypályák befogadóképességét. Az Országos Versenyhorgász Bizottság (OVHB) ezért az év elején úgy határozott, hogy legyen egy selejtező, ahol az előző évi ranglista első 40 helyezettjének nem kell elindulnia, őket kiemelik és rögtön a középdöntőbe sorolják. A selejtezőből a legjobb negyven versenyző juthat még a velencei-tavi evezőspályán tervezett középdöntőbe, ahol így összesen 80 versenyző küzdelme után áll össze a döntőben horgászók negyvenes köre. Ők majd október első hetének végén, az Alcsiszigeti Holt-Tiszán fognak dönteni a bajnoki cím és az értékes ranglistapontok sorsáról. A selejtező tétje egyelőre a középdöntőbe jutás volt ahová nem viszik magukkal a versenyzők a megszerzett pontjaikat, azaz elég, ha csak a legjobb negyvenbe horgássza magát valaki. Ez azonban ilyen népes mezőnyből nem olyan egyszerű. A tizennégy – 10 és 11 fős – szektorban nem lehetett hibázni, hiszen a továbbjutás ponthatára végül 8 pont lett. Ha valaki már az első fordulóban megcsúszott, el is búcsúzhatott a középdöntőtől. Ennek ellenére senki sem adta fel a versenyt, teljes erőbedobással küzdött a második fordulóban is. Jó volt látni azt, hogy egészen fiatalok is megmérették magukat, a legifjabb versenyző a 10 éves Bolváry Sebestyén volt, de a 12 éves Vilmányi Mátyás is odatette magát. Olyannyira, hogy tovább is jutott. A fiatalok mellett szép számban indultak masters és veterán korosztályos versenyzők is, akik talán már az I. Masters Feeder Országos Bajnokságra készültek ezzel a selejtezővel.
A csupán 6-7 Celsius-fokos vízben a pontyok, apró kárászok, keszegfélék visszafogottan táplálkoztak, így a limitek is igazodtak a halak étvágyához. Kevés csemegekukorica, főtt takarmánykukorica, őrölt kukoricapogácsa vagy valamilyen finomszemcsés pontyos etetőanyag mellé kevés csonti, szúnyoglárva, giliszta került bemutatásra az ellenőrzéskor. Három távolságban – a part közelében, 18-20 méterre és a szokásos 30 méteres bójasor elé – horgásztak a versenyzők, de hogy valaki ezeken a távokon pontyozásra tett fel mindent, vagy csak az apróhalakat vadászta, esetleg a kettőt kombinálva igyekezett előre jutni, már versenyzőként és szektoronként eltérő volt. Ahogy a halak elrendeződése is a pályán. Voltak pontyosabb szakaszok és olyanok, amelyeket mintha messze elkerülték volna bajszos barátaink. Éppen ezért jól döntöttek azok, akik a pontyokat csak ritka vendégként adó szektorokban a kis kárászokat, közéjük beugró nagyobb keszegeket, kárászokat fogták a teljes versenyidő alatt. Ez a biztonsági horgászat nem volt elég a szektorgyőzelemhez, de elég volt ahhoz, hogy ne „szálljon el” vele a kitartó versenyző. A pontyosabb szektorokban azonban már veszélyes volt csak rájuk horgászni, a fogást ki kellett egészíteni néhány darabosabb hallal is. A fogott halmennyiségek most nem érték el az egy haltartóra érvényes 20 kg-os határt, bőven elegendő volt tehát egyetlen haltartót is a vízbe tenni. Ennek ellenére szoros eredmények születtek, a selejtező dobogósai mindannyian 2 pontot gyűjtöttek, közöttük csak a fogott halak össztömege állított rangsort. A selejtezőt Sisa József nyerte, aki mindkét napon a pálya pontyosabb részére került, ahol szépen meg is oldotta a feladatot. Wellner Gábor is hibátlanul hozta mindkét napon szektorát, csak kevesebb gramm került bevésésre a neve mellé, így ő lett a második, Fábos István pedig hasonló okból a harmadik. Rajtuk kívül még 37 versenyző örülhetett a középdöntőbe jutásnak. Folytatás júniusban, a Velencei-tavon.
A középdöntőbe jutott negyven versenyző: Anda József, Balog Áron, Balogh László, Besenyei István, Bódi Csaba, Bodnár Sándor, Csővári Tibor, Erdei Attila, Fábos István, Farkas Rudolf, Fekete János, Felhősi István, Földesi János, Fövenyi Kristóf, Hanuta Ferenc, Haska Tamás, Hutóczki Attila, ifj. Geröly Tibor, Jánó András, Kopasz István, Nagy Gergely, Orosz Miklós, Pechnyó Gergely József, Pocsai Márk, Pozsonyi Zsolt, Prikler János Dániel, Seres Richárd, Sisa József, Somogyi Dávid, Szente Balázs, Tápai Sándor, Tari István, Tóth Bálint, Tóth-Kovács Endre, Váradi Ádám, Varga Albert István, Varga József, Vidó Roland, Vilmányi Mátyás, Wellner Gábor.
A részletes eredmények ITT érhetők el:
(fotók: mohosz.hu)
