A bátrabbak már javában horgásznak a Velencei-tónál, miközben a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) helyi kirendeltségén úgy döntöttek, több év kihagyás után ismét megrendezik a korábban már hagyományossá vált évadnyitót. Ez is jelzi, a szakemberek bíznak abban, hogy a tó végre maga mögött hagyhatja az elmúlt évek legnagyobb problémáit, ám attól persze még nem csökkent a hosszú távon megoldásra váró feladatok száma és nehézsége. Mindenesetre az eseményre már várják a jelentkezéseket.
Május elsején, csütörtökön, több év kihagyás után – a XVII. Velencei-tavi Hal-, Vad-, Bor- és Pálinkafesztivál társrendezvényeként – ismét megszervezi a Velencei-tavi Évadnyitót a Mohosz – írja a feol.hu.
– Utoljára 2019-ben rendeztünk ilyet, aztán először a Covid-járvány, majd a halpusztulás, az alacsony vízállás és az ezekkel összefüggő depressziós hangulat tette indokolatlanná az esemény megtartását. Egészen mostanáig úgy éreztük, nem időszerű a program. Azonban, mivel az évadnyitó bizonyult a horgászat legismertebb rendezvényének a Velencei-tónál az elmúlt két évtizedben, ez okot adott számunkra a folytatáshoz – jelentette be Pálinkás Imre, a Mohosz-kirendeltségvezetője.
Elmondta, halászléfőző- és horgászversenyt szerveznek azzal, hogy nemcsak halászlé, hanem bármilyen halétel elkészíthető lesz.
– A nevezési díj rendhagyó módon elmarad, azaz a rendelkezésünkre álló helyek erejéig bárki ingyen jelentkezhet. A főzőknek igény esetén körülbelül négy kiló pontyot tudunk biztosítani, de bárki elkészítheti kedvenc halételét a saját alapanyagából is. A horgászverseny két részből áll majd. Az agárdi szabadstrandon lesz a felnőttek és az ifjúsági korosztály részére a parti kihívás, a gyermekeket pedig az agárdi vasúti átjáró közelében lévő kis szigeten várjuk. Írásban elektronikus levelező címünkön vagy személyesen várjuk a jelentkezéseket, de telefonon is szívesen állunk bárki rendelkezésére. A részletes programot várhatóan a jövő héten állítjuk össze, és akkor közöljük – tudatta a Pálinkás Imre.
A tó állapotával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az elmúlt hónapokban elég nagy volt az izgalom.
– Nem elég, hogy az előző nyár rendkívüli meleget hozott, és lényegében nem hullott csapadék, a szeptemberi eső után a tél is száraz maradt egy-két milliméternyi csapadékkal. Aztán a február végén, márciusban felszakadó gyepszőnyeg is nagy riadalmat keltett a horgászok körében és a helyi közösségekben. Ezt a gyepszőnyeget főként fonalas kékalgafajok alkotják, ez kifejezetten mederfenéken élő algatelepeket jelent. Ezek a tavaszi-nyári időszakban képződnek, fejlődnek, és a lehűléssel, a hőmérséklet és a napsütés csökkenésével elhalnak, majd a felszínre kerülnek. Ez önmagában természetes jelenség, amelytől alapvetően nem kell megijedni, viszont a mennyisége a szokásostól jóval magasabb arányú, ami nem szerencsés. Az országban nagyon sok helyen előfordult, hogy a szokásostól megkésett időszakban jelentkezett a felszínre kerülés, még a Dunáról is jeleztek felszakadásokat – magyarázta a jelenségek.
A Mohosznál abban reménykednek, hogy idén a korábbiaknál jobban alakul majd a tó hidrobiológiai egyensúlya, és azok a felszabaduló tápanyagok, amelyek az algatelepek lebomlásakor képződnek és felvehetők, azt más fajok hasznosítják, és ez kedvez a növényvilág számára.
– Az elmúlt héten növekedett a remény és az optimizmus – jelentette ki. – Jó, csapadékos két hetünk volt. Ez látszik a tavon, sok helyen szépen frissült, letisztult a víz, és megjelent a zooplankton: ezek állati eredetű planktonikus élőlények, amelyből általában a kívánatosnál kevesebb van a Velencei-tóban. Ez az ivadékhalak számára rendkívül fontos kezdeti táplálékot jelent. Ezen felbuzdulva nagy valószínűséggel, várhatóan másfél, két hét múlva belefoghatunk egy korábban nagyon bizonytalannak tűnő feladat elvégzésébe, az előnevelt csukák telepítésébe.
Végezetül a mesterséges vízpótlás lehetőségéről is elmondta véleményét Pálinkás Imre.
– A Velencei-tónak továbbra is elsődlegesen megfelelő vízmennyiségre van szüksége. A mesterséges vízpótlás elengedhetetlen feltétele a kiszámíthatóságnak, amelyre nem csak a horgászturizmus miatt van szükség, nagyon fontos a teljes térség számára. Ami ugyanis nálunk megtörtént, ugyanaz jellemezte a teljes turisztikai ágazatot. Még mindig eltérőek a vélemények a megoldás fenntartható módjáról, de érzésem szerint egyre inkább elfogadottnak látszik a Mohosz által is javasolt lehetőség, amely a Duna irányából történő vízpótlás volna. Véleményünk szerint ez lenne a legbiztonságosabb. Azok, akik azért aggódnak, hogy a Duna vizének kárára történne a pótlás, azt mondom, olyan kis mennyiségről, vízkivételről lenne szó, amely nem releváns a Duna életében. Természetesen egy megalapozó vizsgálattal, környezetvédelmi hatástanulmánnyal kellene kezdeni a megvalósítást, amely részletesen feltárná az aggályokat, csak jó lenne eljutni első lépésben idáig. Kiderülhetne, hogy az erről szóló aggodalmak jó része nem feltétlenül megalapozott. Nyilván más összetételű vízről van szó, azt sem állítom, hogy a folyamat a hatását tekintve teljesen kockázatmentes lenne, de ha így haladunk, lassan nem lesz min aggódnunk. Egy állóvíz vízparamétereit elsősorban a meder anyaga határozza meg, emiatt én nem látok nagyobb veszélyt arra, hogy lényegesen megváltoznának a tó vizének tulajdonságai. Azt azonban tudjuk, hogy a Dunán strandok működnek, önfenntartó a halállomány, rendkívüli fogásokról érkeznek hírek. Nem látom nagy kockázatát a dunai víz esetleges érkezésének, ellentétben a tisztított szennyvíz alkalmazásával. A horgászközösségek felől ezzel kapcsolatban már sok hosszútávú, keserű tapasztalatot ismerünk. A székesfehérvári Sóstó és a Dinnyési-fertő vízpótlását ugyan kísérleti jelleggel már tisztított szennyvízzel megvalósították, ott egyelőre nem okozott ez problémát, de azért a Velencei-tó más vízterület. Én nem elsősorban a tisztított szennyvíztől tartok, hanem a működésének megbízhatóságától, amely nem tud száz százalékos hatékonysággal üzemelni. A dunai vízpótlás margóján azt a történeti adatot is meg kell említeni, hogy a folyam a múltban már rendszeresen „találkozott” a Velencei-tó vizével egy-egy nagyobb áradás alkalmával, hiszen egykor, a szabályozási munkálatok, az árvízvédelmi kiépítése előtti időszakban annak árterületéhez tartozott, tehát nem mondhatjuk, hogy idegenek lennének egymástól.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Mohosz Velence-tavi kirendeltség)
