A Csónakázó-tó partján egy szép napos délutánon szinte folyamatosan kapása van Lőrincz Benedeknek és édesapjának Lőrincz Dénesnek. A horgászat szeretete náluk családi hagyomány. Benedek 11. osztályos diák Bugát Pál Technikumban, de világbajnoki és magyar bajnoki címekkel is büszkélkedhet már.
„Versenyszerűen 2018-ban kezdtem és kilencedik lettem életem első országos horgászversenyén, majd sok tréningezés után 2019-ben rekorddal nyertem a magyar bajnokságot. 2020-ban harmadik lettem, ’21-ben pedig már egy magasabb korosztályban az U20-as kategóriában lettem nyolcadik" – nyilatkozta Székesfehérvár hivatalos honlapjának Lőrincz Benedek, aki már négyéves kora óta horgászik.
„Évente 250 napot szeretnék kijárni horgászni, és minél többet gyakorolni. A szívemhez nagyon közel áll a Csónakázó-tó, ami sok versenyeredményhez hozzásegített” – mondta Benedek, aki a beszélgetés közben 5-10 percenként fogott egy-egy pontyot a tóból.
„Három-négy év alatt ismertem meg igazából a Csónakázó-tavat, ahol sok mindent lehet gyakorolni is. Ha rakós botozni szeretnék, akkor leülök a horgony mellé vagy a Ligetsori részen egy nagy fa alá, ha matchbotozni van kedvem, akkor nyílt víz mellett ülök le, és 30-40 métereket tudok dobálni, federezni nem nagyon szoktam, de arra is kiváló a Csónakázó-tó” – jellemezte a helyszínt a világbajnok horgász.
„A tóban nagyon sok 2-4 kilós ponty van jelenleg, régebben voltak ugyan kisebbek is, de szépen megnőttek, és akad egy-egy 8-10 kilós hal is. Vannak harcsák is, amiket annyira nem szeretek, mert a nagyon sok halat megesznek. Nemrégen egy barátommal 32 kilós harcsát fogtunk a Tóparti mellett pergetve” – árulta el.
„Nagyon gyorsan fogjátok egymás után a halakat, ritkán látni ilyet, mi ennek a titka?” – szegezték a kérdést Lőrincz Benedeknek.
„Ennek az a titka, hogy nagyon vékony zsinórokkal horgászunk, érzékeny úszóink vannak. A főzsinór télen 14-16-os, nyáron 18-22-es, és nagyon kicsi horgokkal horgászunk, mellette persze etetünk is. Ez nagyon fontos horgászat előtt. Leülünk, beállítjuk a felszerelést, felmérjük a terepet, a mélységet és beetetünk. Télen 4-6 gombócot, nyáron 10-15-öt. Ha sok halat szeretnénk fogni, akkor sokat kell etetni” – ecsetelte a taktikát.
A versenyhorgász „társait” is nagyon megbecsüli. „A halat sohasem viszem haza, mert azt vallom, hogy miért is vigyem el azt az állatot, amelyik az összes sportsikeremhez hozzájárult? Nagyon vigyázok rájuk, szépen bánok velük, és szépen is engedem vissza őket” – mondta.
Benedek következő nagyobb versenye a magyar bajnokság lesz, jövőre pedig utazik Portugáliába a világbajnokságra.
„Nálunk családi tradíció a horgászat és egyfajta küldetés is, hogy tovább örökítsük a horgászat szeretetét” – ezek a szavak már Lőrincz Dénes, Benedek édesapjának a száját hagyták el.
„Nagyon büszke vagyok a fiamra, aki az elmúlt években megannyi sportsikert ért el. Apám és a nagyapám a Dráván horgászott nagyon sokat, mi pedig már sokfelé horgászunk az országban. Mesélte, hogy nagyapja testvére mutatta meg neki annak idején, hogy a horgászat nem csak a halról és a gasztronómiáról szól” – fogalmazott.
Lőrincz Dénes végezetül megdicsérte a Csónakázó-tavat gondozó Széchenyi Horgászegyesület tagjainak munkáját.
Még több fénykép a családi pecáról ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: szekesfehervar.hu)
