Könnyen rámondjuk egy kishalra, hogy szélhajtó küsz akadt horogra, de mindig érdemes árgus szemekkel megnézni a fogást.
Így tett P. Á., akinek feltűnt, hogy nem a hagyományos, rendkívül gyakori snecivel hozta össze a sors.
„A képen látható halat Mohácstól körülbelül 30 kilométerre, a Duna horvátországi szakaszán fogtam 2024. augusztus 9-én. Harmincöt éve horgászom a Dunán, de ilyen halat még nem láttam. A kollégám is akasztott egy hasonló példányt a Kulpa-folyóból, Károlyváros közeléből. Tanácstalan vagyok, mert Horvátországban küsznek azonosítják, de a száj alakja mást mutat. A határozásban szeretném kérni a segítségüket!” – részletezte különlegesnek tűnő zsákmányát a Magyar Haltani Társaság „Mit fogtam?” című rovatának egy horgász.
Ha megnézzük a hal száját, valóban jól látható, hogy nem szélhajtó küsszel akadt össze a pecás.
A szakértők így elemezték a halról készített fotót:
„A megnyúlt, oldalról lapított test, a kevéssé ívelt hát és has, az aránylag kicsi fej és nagy szem alapján a hal valóban hasonlít a küszre, viszont az erőteljes, előreugró alsó állkapocs és az oldalvonal 60 körüli pikkelyszáma alapján a képen látható hal egy 2017-ben, a Száva vízgyűjtő területéhez tartozó Kulpa folyóból leírt állasküsz (Alburnus sava)” – írták a válaszban.
Az állasküsz korábban védett volt Magyarországon, de pár éve – cifra kölöntével egyetemben – törölték a védett fajok listájáról.
Az állasküszről korábban már írtunk, kiemelve, hogy három faja (Alburnus mento, Alburnus danubicus, Alburnus sarmaticus) is létezik a halnak.
Három éve a Tiszából fogtak is egyet, sokáig kérdéses volt a faja, aztán kiderítették. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Pecaverzum)
