2024 szeptemberében a Fekete-, a Fehér-Körösön, a Körös felső, valamint a Sebes-Körös és a Berettyó alsó szakaszán végzett halfaunisztikai célú vizsgálatokat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából Sallai Zoltán és Juhász Péter, akik a Magyar Haltani Társaság (MHTT) honlapján számoltak be az eredményekről.
A Fekete-Körösön kijelölt legfelső mintaszakaszon a bal parton, Gyulánál kezdték meg a halászatot.
A mintaszakasz elején, a vízbelógó fűzgyökerek közül egy adult amurgéb került elő.
„Vélhetően a Fekete-Körös felső szakaszáról kerülhetett ide, egy határon kívüli hullámtéri víztérből, mivel az alsóbb szakaszokon nem találtuk meg” – közölték a halkutatók.
Megemlítették továbbá, hogy a Körösön, közvetlenül a békési duzzasztó alatt és a Sebes-Körösön, a körösladányi duzzasztó alatt egészen a Körös és Sebes-Körös összefolyásáig valamennyi mintaszakaszunkon jelen volt a csupasztorkú géb (Babka gymnotrachelus) és a kerekfejű géb (Neogobius melanostomus), ellenben a két duzzasztómű felvizén egyelőre nem találták meg képviselőiket.
Sallai Zoltán és Juhász Péter ugyanakkor megjegyezte, hogy a körösladányi duzzasztó mellett üzemelő halcsatornában, bő száz méterre a bejárattól sikerült fogniuk mindkét faj adult egyedeiből egyet-egyet, így vélhetően hamarosan a Sebes-Körös felvizén és a Berettyóban is meg fognak jelenni.
A 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 28. § 17 bekezdése szerint csak az inváziós idegenhonos halakat tilos visszaengedni, vagyis az ezüstkárászt, a busafajokat, a törpeharcsafajokat, a naphalat, a razbórát, valamint az amurgébet. A gébjeink ugyan szintén idegenhonosak, de a jog spontán jövevényfajként tartja számon őket, így törvényi szabályozás nem tiltja a visszaengedésüket.
A témával 2023-ban, „A nagy gébhatározó: Így ismerd fel a hét magyarországi gébet!” című írásunkban már foglalkoztunk.
A magyarországi vízrendszerekben hét gébfaj él (folyami géb, tarka géb, Kessler-géb, kerekfejű/feketeszájú géb, csupasztorkú géb, kaukázusi törpegéb, amurgéb).
Ezek közül csak legutóbbi számít a hatályos törvény értelmében inváziósnak, a másik hat spontán jövevényfajként van meghatározva – írtuk akkor, hozzátéve, hogy egyes haltani kutatók másként látják a helyzetet.
2022-ben, a Rosalia kézikönyvek sorozatban megjelent Özönállatfajok Magyarországon című kiadványban összesen 118 állatfajt mutatnak be, amelyeket inváziósként írnak le, köztük megtalálható mind a hét gébfaj.
„A horgászok sokszor nem tudják megkülönböztetni a gébeket, és még olyanra is rendszeresen akad példa, hogy azt hiszik, védett hal és visszaengedik” – erről Sallai Zoltán haltani kutató beszélt másfél éve a Pecaverzumnak.
Szerinte a legfontosabb, hogy eloszlassuk ezt a tévhitet, és tudatosítsuk, hogy egyik sem élvezi jelenleg a természetvédelem oltalmát, korábban valóban szerepelt a tarka géb és a folyami géb is a védett fajok listáján, de ez mára megváltozott.
Minden horgászt arra kért, hogy ne engedjen vissza egyetlen gébet sem.
Arra a kérdésre, hogy inváziósak-e a gébek, a kutató így válaszolt: „Gyakorlatilag igen, elméletileg nem” – jelentette ki Sallai Zoltán.
(A teljes cikk ITT olvasható.)
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MHTT)
