A kormoránok évről évre nagyobb kárt okoznak a halállományban, de ez nemcsak a Győr-Moson-Sopron vármegyére igaz, hanem országos problémáról beszélhetünk. Komoly gondot jelent a haltermelőknek és minden halgazdálkodónak. Idén Győr-Moson-Sopronban 175 kárókatona került puskavégre.
A megyei horgászszövetség ügyvezető elnöke, Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna szerint elsősorban nem a megyében élő őshonos, nálunk fészkelő kormoránokkal van a probléma. Telente ugyanis északról, a Balti országokból, a Németalföldről és Hollandiából csapatostól érkezik meg hozzánk a kormorán, amint hidegebbre fordul az időjárás – írja a Kisalföld.
– Tavaly és idén is később lett hideg az időjárás. Erre mondhatnánk, hogy jó, mert addig sem okoznak károkat a madarak, viszont a kilövési engedélyünk csak február 15-ig szólt. Január második felében, amikor hidegebb lett, megjelentek az átvonuló madarak, ekkor lőttük ki őket. Négyszer tudtunk gyérítést szervezni, mert ugyanebben az időben a vadásztársasságoknak gazdasági vadászata is van, akkor nem zavarhatjuk a feladataikat – fogalmazott Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna, a megyei horgászszövetség ügyvezető elnöke.
A kárókatona gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján a kijelölt vadászatra jogosult, valamint a halőr – a halállományokban keletkezett károk mérséklése érdekében.
Amennyiben azonban a riasztás, illetve gyérítés természetvédelmi területen történik, mint Győr-Moson-Sopron esetében – hiszen a megyei vízterületek nagy része természetvédelmi területen található –, a tevékenység természetvédelmi engedélyköteles.
Ezt évről évre megkéri a szövetség, idén 175 madár kilövésére kaptak engedélyt.
– Az engedély birtokában a halőrök a vadászatra jogosultakkal közösen végezték el a gyérítést, amiért köszönet jár a vadászatra jogosultaknak, mert sokszor bizony ezt nehéz összeegyeztetni a vadgazdálkodási tevékenységgel. A gyérítések érintették a dunakiliti tározótér területét, az ágrendszert, hogy csak néhányat említsek a helyszínek közül – tette hozzá az ügyvezető elnök.
Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna részletezte: a szakirodalom szerint a kárókatona naponta fél kiló halat fogyaszt el.
Ha a kilőtt madarakat nézzük, ez 87,5 kilogrammot jelent, a vonuló madarak itt tartózkodási idejével számolva pedig kicsivel több mint 13.200 kilogramm halról beszélhetünk.
Ha ezt a ponty jelenlegi kilónkénti árával felszorozzuk (tavaly a ponty bruttó 1500 forint volt, a süllő 6300), láthatjuk, hogy ez a madármennyiség mintegy 20 millió forintos kárt okozott volna, és ez csak egy nagyon kis hányada az itt telelő madaraknak. Arról nem is beszélve, hogy a kárókatona sok esetben csak megsebzi a halakat, ami később a sérülés miatt pusztul el.
Fontos azt is tudni, hogy ínyenc madárról beszélünk, mely szívesebben fogyasztja a hengeres testű halakat, így a kősüllőt, süllőt, kecsegét, amelyek magasabb áron kaphatóak és a védett halakról még nem is ejtettünk szót.
– A természetnek megvan a maga rendje, így nekünk nem az időjárásban kell bíznunk, inkább az állami segítségben. Jövőre ismét tárgyalni fogunk, elsősorban arról, hogy a kilövési határidőt eltolhassuk, ami eddig február 15-öt volt. A lehálózás jó megoldás lehet kis egyesületi vizeken, de ez szinte kivitelezhetetlen a természetes vizeket nézve. Ebben egyébként élen jár az Abdai Horgász Egyesület, amelynek tagjai évről évre madzaggal hálózzák körbe a vízfelszínük tetejét, ezáltal biztonságot nyújtva a halaknak – mondta el Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna.
Miniszteri kitüntetésben részesült Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Sporthorgászok Győr-Moson-Sopron megyei Szövetsége)
