A Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége (Hofesz) ötvenhat egyesülettel, harmincháromezres taglétszámmal a Fehérvárcsurgói-víztározó, a Pátkai-víztározó, a Palotavárosi tavak, a Gaja-patak, a Sárvíz-Malomcsatorna, a Sárszentmihályi-víztározó, a Nádor-csatorna és a Duna egy szakaszának vízkezelője. A mára kialakult helyzet náluk is komoly gondokat okozott – írja a feol.hu.
„Pátka állapota a legkritikusabb, jelenleg 370-380 centiméter közötti a tározó szintje – mondta Urfi Tamás ügyvezető a portálnak. – Az elmúlt időszak kevés esője hozott ugyan némi javulást, de nem sokat segített rajtunk. A vezetőséggel bejártuk a vízterületet, végiglábaltuk a medret. Még sok helyen, például az alsó tórészen, a zsilipnél akad mélyebb víz. Szerencsére az augusztus 20-i nagy légnyomásesést viszonylag jól vészelte át a tározó, csak némi, nem jelentős süllő-elhullást tapasztaltunk.”
Mivel a Zámolyi-víztározó már régóta teljesen le van eresztve, minden csapadék a Pátkai-víztározóba kerül a vízgyűjtő területről.
„Ha az őszi és a téli csapadék megérkezik, bízunk abban, hogy eléri a 450 centit a víz szintje – folytatta Urfi Tamás. – Ha így történik, neki merünk vágni a következő szezonnak, ha nem, abban az esetben biztos, hogy halászni kell. Egyelőre nem teljes lehalászásra gondolok, de a téli időszakban, amikor a mély részen együtt van a hal, hatékonyan csökkenteni lehet a kopoltyúszámot a tározóban.”
Korábban a szövetség arra biztatta a horgászokat, vegyék ki részüket a kopoltyúszám csökkentésének folyamatából, és ennek meg is lett az eredménye: bár néhányan félreértették a felhívást.
„Többen is sokat fognak, de aki azt gondolja, most már számolatlanul el lehet vinni a halat, az téved, továbbra is csak a törvényi kereteken belül, területi jeggyel és a napi kvótának megfelelően szabad ezt megtenni. Egyelőre várunk, mert minden bizonytalan” – fogalmazott az ügyvezető.
Fehérvárcsurgón van elég víz és a tározó jól horgászható annak ellenére, hogy a Gaja-patakon át a Bakonyból nem nagyon érkezik utánpótlás. A Hofesznél végig kell gondolják azt is, mi legyen a pisztrángos patakkal, hiszen csaknem kiszáradt.
A szövetség gondozta többi vízterülettel horgászati szempontból nincs nagyobb gond, a Dunán alacsony vízállásnál is lehet horgászni, rendben van a Nádor-csatorna és a Sárszentmihályi-víztározó is. Más kérdés, mi lesz a haltermeléssel, ez pedig minden egyesületet érint.
„Küzdünk mi is, mint malac a jégen. Tácon üzemeltetünk egy hatvanhektáros tóegységet, közel egy méter víz hiányzik, nem is tudjuk tölteni. Hiába segített a vízügy azzal, hogy a Malom-csatorna több mint négy hétig el volt zárva, ha átvészeljük az őszt, végig kell gondolni, hogy el merjük-e ereszteni a vizet, azaz a teljes lehalászás mellett döntsünk, vagy »nagyvízi« lehalászást kezdjünk. Ez a helyzet mindenki számára kritikus. Azért a horgászvizeinkben folyamatos a telepítés, természetesen Pátkát leszámítva. Nem vásárolunk, a saját magunk megtermelte halat telepítjük, és ez jó megoldás ebben a helyzetben” – árulta el Urfi Tamás.
A halastavak eddig is sok gonddal küzdöttek, hiszen a kormoránok tömege pusztítja az egy- és kétnyaras állományt, a háromnyaras példányokat pedig az aszály tizedelte meg.
Nagyon drága lett a takarmány, főként a jó minőségű haltáp ára emelkedett az egekbe. Urfi Tamás úgy véli, ez a helyzet átalakítja majd a hazai haltermelés és horgászat világát.
„Ez egy ördögi kör, nehéz lesz mindenkinek, főleg az egy településhez kötődő kis egyesületeknek, akik kis tóval, pár millió forintos éves bevétellel rendelkeznek. Nem mindegy, hogy 650 forintért vásárolják a halat, mint két éve az intervenció idején, vagy a jelenlegi áron, 1600-1700 forintért. És ha kevesebb lesz a hal, biztosan még jobban visszaesik a horgászturizmus” – vélekedett Urfi Tamás.
Júliusban történt már halpusztulás Pátkán, akkor nagy testű amurok hullottak el. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: Pátkai-víztározó FB-oldala)
