A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tevékenységéről, céljairól és a Balatont érintő legsürgetőbb problémákról beszélt Vasas Gábor igazgató a Balaton Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén, amelyet szeptember 20-án tartottak.
Vasas Gábor előadásának kezdetén hangsúlyozta, az elmúlt évtizedekben tapasztalt jelenségek új kihívások elé állították a kutatókat – olvasható a BLKI oldalán.
„Az antropogén változások, a beépítések a globális változásokkal, leginkább az éghajlatváltozással együtt néha nagyon váratlan jelenségekhez vezetnek, és vezethetnek az elkövetkezendő években” – fogalmazott.
Ezt követően néhány, a BLKI-ban született kutatási eredmény bemutatásával hívta fel a figyelmet a legaktuálisabb problémákra.
Elmondta, a kutatóintézet vizsgálatai szerint az elmúlt évtizedek során fokozatosan emelkedett a Balaton-víz sótartalma, amely főként az emberi tevékenységnek tulajdonítható. Bár szó sincss róla, hogy néhány éven belül tengervízszerűvé válna a tó vize, de ez a tendencia mégis némi aggodalomra ad okot.
Térképes illusztrációk segítségével szemléltette, hogy a Balaton térségében a klímaváltozás hatásai fokozottan érvényesülnek, köszönhetően például a természetközeli területek csökkentésének, a beépítéseknek és a nem megfelelő szárazföldi növényzet telepítésének.
Mindemellett felhívta a figyelmet arra, hogy a 2000-es évek eleje óta csaknem 2 Celsius-fokkal emelkedett a Keszthelyi-medencében az átlagos vízhőmérséklet.
A nádasokkal kapcsolatban Vasas Gábor elmondta, jó pár éve megfigyelhető fokozatos degradáció (minőségromlás) mellett tavaly év végén egy újabb típusú, hirtelen bekövetkező nádpusztulás is megfigyelhető volt a Balaton egyes pontjain.
Ez a jelenség többek között abban különbözik a korábban tapasztaltaktól, hogy a hanyatlás tünetei elsősorban nem a víz felőli oldalon, hanem a parti sávban jelentkeznek.
Augusztusban a balatoni árvaszúnyogok egyik jellegzetes, nagyobb testű fajának tömeges rajzását tapasztalhattuk, mely jelenség összefüggésbe hozható a tó fokozott algásodásával és a tartósan magas vízhőmérséklettel.
Ebben az időszakban a Balaton keleti térségében a lebegő algák mennyisége olyan mértékben megnövekedett, melyre húsz éve nem volt példa. Ez problémákat okozott a térség ivóvízellátásának biztosításában, és komolyabb kihívások elé állította a területileg illetékes vízszolgáltatót.
Idén nyáron szokatlan módon alakult a Balaton algáinak térbeli eloszlása: míg a nyugati régióban az állományuk fokozatosan nőtt nyár elejétől kezdve, addig a Siófoki-medencében kis késéssel ugyan, de hirtelen nőtt meg az alga-biomassza, augusztusra pedig kiegyenlítetté váltak a viszonyok a tó egyes területei között.
Nyár végére eltűnt tehát a korábbi évtizedek során jellemző kelet-nyugati irányú trofikus grádiens, és jelenleg sem tapasztalható jelentős algabiomassza-különbség a tó hossztengelye mentén. Ráadásul nemcsak a mennyiségi viszonyok, hanem az algaösszetétel tekintetében is szokatlan jelenségeket figyelhettünk meg az idei évben.
Vasas Gábor szerint az idén kialakult helyzet rávilágít arra, hogy a Balaton keleti medencéjében akár jövőre is számíthatunk egy-egy erőteljesebb vagy lokális algavirágzásra, ami az elmúlt pár évtizedben leginkább a Zala-folyó vizét befogadó nyugati medencében volt jellemző.
Elmondta továbbá, hogy a hatóságok a turisztikai szezon végén lezárták a Tihanyban található somosi szabad strandot, mivel a vízben magas számú Escherichia coli baktérium volt kimutatható (tehát ebben az esetben nem algák okozták a vízminőséggel kapcsolatos problémát).
Az Escherichia coli jelenléte kommunális szennyvíz vagy szennyezett talajvíz beszivárgására utal. A BLKI a Veszprém Vármegyei Kormányhivatallal együttműködve lokalizálta, hogy mely területről érkezhetett a tóba a szennyezett víz.
Vasas Gábor a szeptemberi ülésen hangsúlyozta, hogy a probléma sürgős megoldást kíván. Végül a szennyezés pontos forrását a napokban feltárták, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. szakemberei pedig megszüntették a problémát.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: BLKI)
