Régi időket idéző halelkészítési formát próbált ki a Duna-parton Martonosi Attila, aki agyagban, parázsban sütött meg egy négykilós amurt. A mutatványt az elmúlt hétvégén nyilvánosan is bemutatta, az ételt meg is lehetett kóstolni.
Martonosi Attila, népművelő, a Bajai Halászléfőző Bajnokok Egyesületének tagja, aki 1996-tól 2007-ig, 12 éven át szervezte barátjával, Béres Bélával a városban a Halászléfőző Népünnepélyt. Rendszeresen lehet vele találkozni különféle rendezvényeken, és halászléfőző tanfolyamokat is szokott tartani.
Specialitásai közé tartozik a szárított vagy füstölt hal és a csuka nyárson, nemrégiben azonban úgy határozott, megpróbálja megjeleníteni a régi hagyományos ételeket.
A sorban az első az agyagban, parázsban sütött amur volt, amelyet a bajai Duna-parton készített el két ismerősével, Farkas Attilával és Korpka Katalinnal, korábban ilyet még nem csinált.
A négykilós példányt és az agyagot nem a Dunából „vették”, hanem vásárolták.
„A pucolás és a pácolás után megtöltöttem különféle zöldségekkel és fűszerekkel, a pikkelyt nem kell leszedni, mert az a végén egyben leesik. Ez nagyon munkás elkészítési forma, sodrófával gyúrtam az agyagot, sokan rátapasztják, de én egyenletesen akartam elosztani, hogy alul-felül ugyanúgy süljön. Tapasztás közben néha Duna-vízzel meglocsoltam, és formáztam, hogy halformája legyen, esztétikusan mutasson” – árulta el a Pecaverzum érdeklődésére Martonosi Attila.
Sütés előtt összekötözték:
Miután a halat beburkolták az agyagba, ástak egy gödröt, amiben akácfát égettek el, azért esett arra a választás, mert „jól tartja a parazsat”.
„Sokat olvastam utána, hogyan kellene elkészíteni. Volt, aki 40 percet, más 90 percet mondott, én 70 percig sütöttem, de határeset volt, kellett volna még az a 20 perc. Az nem baj, ha a kéreg szenesedik, pirosodik. Tulajdonképpen ez egy párolt hal, kívülről szépen megsült, belül inkább párolódott. Mivel nem veszem le a pikkelyt, elég nehéz fűszerezni, csak a belsejét lehet, és sokkal tovább tart, mire felveszi. Egy hagyományos sült pontynál elég lehet három óra a pácolásra, az amurnál agyagban kell hat-nyolc óra. Legközelebb sütőpapírba fogom csomagolni az amurt, mert amikor az agyagot leszedtem róla, apró kis szemcsék visszapotyogtak a szép, fehér színű húsra” – összegezte az elkészítés közben szerzett tapasztalatokat.
A parton sétálók közül többen is odamentek megnézni, mi történik, furcsállták, mert még nem láttak ilyet.
Aki kért, kóstolót is kapott, és persze vitt haza a családnak is Martonosi Attila.
Ez valójában felkészülés volt az Adventi Haludvar elnevezésű rendvényre, amire a bajai városháza előtt került sor december 14-én, szombaton. Ott már a továbbfejlesztett agyagban sült amurt kóstolhatták az érdeklődök.
„Az amur közepesen szálkás hal, ezért sütöttem mellé kolozsvári kakastaréjt szalonnából, és grilleztem paprikát. Ez a három összetevő kis házi kenyérrel szépen kiegészíti egymást” – vázolta az ínycsiklandó menüt, amelyet Vű Andrással és Tardi Csillával tálaltak.
Martonosi Attila szomorúnak tartja, hogy Magyarországon az egy főre jutó éves halfogyasztás nem éri el a hét kilót, ő azért dolgozik, hogy ezt a számot egy picit „feltornázzák”.
Azt mondja, érdemes lesz követni Facebook-oldalát, mert a jövőben újabb, régi időket idéző halkészítéseket tervez.
Friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: Pecaverzum/Martonosi Attila)