Felfűztek egy 15-20 kiló körüli harcsát a Tiszán egy locsolócsőre, és vélhetően úgy kötötték ki a partra. A hal azonban valahogy el tudott szabadulni, és ki tudja, mióta úszkálhatott a szájában a slaggal, amikor egy horgász véletlenül kifogta, és megmentette az életét.
Egy alapból is csak szűkebb körben ismert horgászati módszer űzése közben történt merőben szokatlan dolog Pap Istvánnal a Tisza tiszaderzsi szakaszán. Behúzós technikával pontyozott a folyón október 23-án, szombaton, amikor éjfél tájékában valami beletekeredett a damiljába. Az a valami nem más volt, mint egy műanyag slagra felkötött, 15-20 kiló körüli harcsa.
„Kacifántos sztori volt, mert el volt akadva a zsinórom, és a kampózó nem volt a csónakban, ezért újra vissza kellett mennem a partra. Nem szeretem beszaggatni a szerelést, ha esetleg szakadok, akkor is próbálom megkeresni a zsinórt, és összeszedni” – emlékezett vissza az éjszaka sötétjében történt eseményekre.
Szóval, mivel mindig – példamutatóan – ügyel arra, hogy ne hagyjon a vízben szereléket, visszafordult zsinórszabadítóért. Ha ezt nem tette volna, akkor a harcsa még kapott volna a meglévő locsolócső mellé egy újabb koloncot.
„Miután levágtuk a kötélről, lefertőtlenítettük, és visszaengedtük oda, ahol élhet tovább. Annak a nagy tudásúnak pedig, aki ilyenre kötötte szegény halat, inkább nem üzenek semmit, pedig tudnék mit” – mondta a felháborodott, de a hal életét megmentő horgász.
Így nézett ki a seb, miután megszabadították a locsolócsőtől:
István elmondása szerint ez nem is csupán egy slag volt, hanem egy annál sokkal spécibb eszköz, négy különböző elágazással és fém karikákkal, amelyek vélhetően a halak kikötését szolgálták. „Hatalmas szerencséje a halnak, hogy nem akadt fel sehol, mert minden bizonnyal odaveszett volna, de valószínűleg akkor is, ha esetleg más fogja ki. A sérüléseit látva biztos vagyok benne, hogy már több napja húzgálta maga után a slagot. Ez a harcsa kétszer lett kifogva, és kétszer élte túl. Remélem, még sokáig él tovább” – reménykedett István, aki mindenkit arra kért, hogy bánjon úgy a halakkal, ahogy azok azt megérdemlik.
Annyit még hozzátette a harcsamentő horgász, hogy az eset pont akkor történt, amikor a halőrök autója elhaladt a gáton. Állítása szerint látták, hogy négyen „szórakoznak” valamivel, a fejlámpák is világítottak, de meglepő módon meg sem álltak.
És, hogy mennyin múlik egy állat élete, azt jól bizonyítja ez a történet, amelyben a horgász egyszerűen el is vághatta volna a damilt, és másik is, amelyről nemrég számoltunk be. A Hármas-Körösön pergetés közben vettek észre, és mentették meg az életét egy dámszarvas bikának, amelyik beleakadt a part menti növényzetbe.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
Különleges történetek a Nagy fogások rovatunkban! Videókat néznél? Kattints IDE!
Küldj sztorit Te is!
Egy gombnyomással juttathatsz el nekünk fotót és szöveget! Kattintsd IDE, és már küldheted is a sztoridat!
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
