2024. november 23. szombat | Kelemen, Klementina
Aktuális

Dérer István: Nem éreznek traumatikus fájdalmat a halak horogakasztásnál

Dérer István: Nem éreznek traumatikus fájdalmat a halak horogakasztásnál

Valóban szenvedést okoz a halnak a horgászat, és állatkínzás a horoggal sebesített állat visszaengedése a vízbe? Némi halbiológia után a 24.hu Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnökhelyettesével az etikus horgászat szabályait járta körbe, ahol tilos a nyeletés, a sérüléseket pedig kezelni kell.

A 24.hu cikke szerint a halak kifinomult érzékszerveikkel pásztázzák víz alatti világukat, és ha a horoghoz társított csalit vagy a műcsalit táplálékként azonosítják, habozás nélkül el-, azaz bekapják – a természetben annak van nagyobb esélye a túlélésre, aki gyorsan cselekszik. 

Ezt követően rögvest el is mozdulnak, arrébb úsznak, például ezt látjuk a felszínen a kapásjelző mozgásából. Az etikus, sportszerű horgászat alapján a horgász ekkor azonnal bevág, vagyis határozott mozdulattal megrántja a zsinórt, amitől a horog a hal szájába akad.

Ilyenkor az esetek 99 százalékában a horog nem megy lejjebb, hanem a hal szájának a szélébe akad bele. Emberek, emlősök esetén az ajkat, arcot átjáró tű komoly fájdalmat tud okozni, amelyre emlékezünk is, a halaknál azonban más a helyzet.

„A tudomány jelen állása szerint a halak szájában az emlősökénél sokkal kevesebb idegvégződés található, vagyis fájdalom szempontjából lényegesen passzívabb terület. A halaknál a fájdalomérzetért felelős receptorok megléte még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az emberhez hasonlóan éreznének fájdalmat. A Wyomingi Egyetem kutatása alapján a halak csupán tudat alatti, alapvetően ösztönös reakciókra képesek, de azok nem tudatos érzéseken – például fájdalmon – alapulnak. Természetesen vannak más szakvélemények is, de a mindenkori vitától függetlenül a halak tisztelete, kímélete nem megkérdőjelezhető” – mondta Dérer István.

Hozzátette: biztos, hogy az akasztás valamilyen szintű fájdalommal jár, de ez nem traumatikus, sőt adott esetben az ezt követő fárasztás és „kicsörlőzés” nagyobb stresszt okoz az állatnak. Ugyanakkor a tudományos tényeket bizonyítva számtalanszor dokumentálták például, hogy a visszaengedett halak akár egy óra múlva ismét ráharaphatnak ugyanarra a horogra, sőt naponta akár többször is – amennyiben jelentős fájdalmat éltek volna át és emlékeznének rá, biztosan elkerülnék az adott helyszínt, csalit.

A gyors bevágás ellentéte a nyeletés, amikor az ember hagyja, hogy a hal „jól” lenyelje a csalit, és így mélyre jusson az emésztőrendszerében. A hegyes fémdarab ez esetben nyilvánvalóan roncsolja a nyelőcsövet vagy akár a belső szerveket. A szakember hangsúlyozza, hogy épp ezért az indokolatlan nyeletés tilos, a horgászetika az azonnali, szájban történő akasztást írja elő.

A „fogd meg és ereszd el” típusú horgászatnál további kötelezettségek adódnak, ezek lényege, hogy a hal ugyanolyan állapotban kerüljön vissza a vízbe, mint ahogy kifogták. Nyilván tilos vele durván bánni, „leejteni” a földre, és a horog okozta sebet fertőtleníteni kell. Sőt, a horgászetika szerint a horgász kötelessége eltávolítani a hal testéről az esetleges élősködőket, és ha mechanikai sérülést lát rajta, azt is el kell látnia.

„Faj- és időjárásfüggő, hogy egyes halak mennyi ideig maradnak életben a légköri oxigénen, de döntő többségüknél szakszerű halkezeléssel 2-3 perc bőven belefér, semmiféle károsodást nem okoz” – folytatta a Mohosz elnökhelyetttese.

Néhányukat fejlett bőrlégzéssel szerelte fel a természet, de egy párás, őszi napon egy ponty is például órákig kibírja, míg a nyári kánikulában mondjuk a süllő nagyon hamar elpusztul. Utóbbi azért is fontos, mert ekkor a gyomorsav rövid időn belül elkezdi emészteni a halat, vagyis ha az ember meg akarja enni, lehetőleg nyomban el kell távolítani a belső szerveit.

A visszaengedés sem azt jelenti, hogy vízbe hajítjuk az állatot: óvatosan kell közegébe visszahelyezni és meggyőződni róla, hogy minden rendben van. Néhány fajnál, például tokoknál az elengedés előtt úgynevezett „motoroztatást” alkalmaznak, azaz óvatosan oda-vissza húzogatják, amíg a kopoltyúit átjárja a víz és visszanyeri egyensúlyát, majd beindul a szabadulási reflex. 

Összefoglalva tehát az etikus horgászat is okozhat minimális fájdalmat és stresszt a halnak, de nem maradandó mértékben, és nem is olyan szinten, ami állatvédelmi előírásokat sértene.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: pixabay.com)