A nagy testű halak komoly reklámértéket képviselnek, így a tógazdák érdekében áll, hogy az általuk kezelt tóban minél több ilyen hal megtalálható legyen. Hiszen több hatalmas fogás, több poszt a közösségi médiában, nagyobb reklám a halastónak.
De hogyan épül fel a feketepiac? Úgy, hogy a nagy testű halakat kifogják a Balatonból vagy bármelyik természetes hazai vizünkből, és az akár 20-30 kilós példányokat „fű alatt” elpasszolják a magántavaknak – írja a szon.hu.
A szakemberek szerint az ilyen méretű és tömegű halakért súlyos pénzeket, akár millió feletti összeget is fizetnek a feketepiacon.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálatának (ÁHSZ) korábbi tájékoztatása szerint a nem hivatalos vásárlásokat csak bejelentés után lehet megakadályozni vagy szankcionálni, ez azonban csak ritkán sikerül, az elmúlt 3 évben összesen 7 nagytestű halat azonosított be az ÁHSZ utólag (fényképek alapján) és további 14 halat értékesítés közben vagy próbavásárlás során. A valós esetek száma azonban a szervezet szerint több száz vagy akár ezer is lehet.
Lévai Ferencnek országos rálátása van a magyar horgásztársadalom működésére és a hazai halkereskedelemre.
Az Aranyponty Zrt. vezérigazgatójaként a haltermelés mellett több mint harminc éve vezeti a sáregresi Rétimajor halgazdaságot.
A szakember megerősítette a nagy testű halakra, azon belül is a pontyokra szakosodott, már-már maffiaszerűen működő csoportok jelenlétét, mely Magyarország teljes területére kiterjed: kezdve a Balatontól a Dunán át egészen a Tiszáig, beleértve természetesen a Szabolcs-Szatmár-Beregben található Felső-Tisza vidékét is.
„A feketepiacon egy húsz pluszos pontyért egymillió forintot is megadnak a tótulajdonosok, az ár pedig a hal súlyával csak tovább növekszik” – mondta Lévai Ferenc, aki szerint nagyon nehéz a hatóságoknak megcsípni a rablókat és az orgazdákat.
A csapatok éjszaka dolgoznak, okosak, profi felszereléssel, éjjellátó készülékekkel, 2-400 literes vizes tartállyal a terepjáró csomagterében. Ezekben a tartályokban akár 3-4 hatalmas zsákmány is elfér.
Lévai Ferenc elmondta, a Balatonhoz képest Szabolcsban, a Tiszán talán még könnyebb dolguk van a „rosszfiúknak”, hiszen utóbbi közel sem olyan sűrűn lakott, mint a Balaton, és sok a kikötési lehetőség a parton, így könnyebb eltűnni a zsákmánnyal.
Lévai Ferenc elmesélt portálunknak egy nemrégiben megtörtént hazai „buktát”.
A közelmúltban az egyik horgásztó „ jegyzett” hala volt egy jellegzetes pikkelysorral bíró, 20 kilogramm feletti példány. 2-3 hetente horogra került, majd a megszokott fotózkodás után ment is vissza a tóba, és ezekben az esetekben a szerencsés horgász persze azonnal feltette a közösségi platformokra a hallal készült fotót.
Ezután történt, hogy ennek a halnak a fényképe egy másik horgásztónál történt fogás után került fel a közösségi médiába. Az eredeti tulajdonos azonnal nyomozást rendelt el, így derült ki, hogy a halát ellopták. Az ügynek rendőrségi következménye lett.
„Ma már a nagy testű példányokat speciális chippel látják el, ami lehetőség az azonosításra, akkor is, ha nincs jellegzetes elváltozás a halon” – közölte Lévai Ferenc.
Az ellenőrzéssel, a felügyelettel kapcsolatban a szakember elmondta, a legelső szinten a helyi halőrök állnak, ő fölöttük pedig az ÁHSZ.
Természetes vizeink halállománya nemzeti kincs, élőhelyük megőrzése és fenntartható hasznosítása közös feladatunk. Amennyiben aki horgászattal, halászattal vagy halkereskedelemmel összefüggésben szabálytalanságot tapasztal, a [email protected] e-mail címen jelentheti.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: ÁHSZ)
