A decemberben elfogadott úgynevezett agrársaláta törvény rengeteg változást hoz 2024-től a horgászok számára. Cikksorozatban foglaljuk össze a legfontosabbakat.
A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) honlapján pár napja megjelent a december 15-i választmány ülés jegyzőkönyve. Az egyik napirendi pont a 2024. évi várható jogszabályi változásokról szólt, amelyek a horgászszektor számos szereplőjét érintik.
A legfontosabbak Dérer István, a Mohosz elnökhelyettese foglalta össze megszólalásában. A Pecaverzum pedig témákra bontva cikksorozatban számol be az általa elmondottak alapján az úgynevezett agrársaláta törvény horgászatot érintő rendelkezéseiről, amelyeket az Országgyűlés elfogadott.
Cikksorozatunk első részében a bevezetetett új fogalmakról számoltunk be, most pedig jöjjenek az anyagiak és a halőrök ellenőrzési jogosítványával kapcsolatos elképzelés.
Az elfogadott törvény kitér a bírságokra is. „A jövőben olyan dolgokra is bírságot lehet megállapítani, amelyekre eddig nem. Azt is lehet bírságolni, aki jogosulatlanul horgásztat. Halgazdálkodási bírságot lehet kiszabni arra, aki az adott, illetékes horgászszervezet előzetes és írásos engedélye nélkül horgásztatási tevékenységet végeztet, bevételeket szerez magának” – közölte Dérer István.
Dérer István a törvény 23/D. §-át idézte is: „A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján más által, ellenszolgáltatás ellenében szervezett horgásztatás, horgászvezetés, horgászhely-biztosítás, horgásztábor vagy horgászverseny-szervezés, valamint más horgászati célú szolgáltatás csak a halgazdálkodásra jogosult előzetes és írásos hozzájárulásával végezhető.”
Példaként hozta fel, hogy ha Balatonakali Önkormányzat 80 ezer forintért akar helyet biztosítani egy versenyhez a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tudta nélkül, akkor ezzel 2024- től már törvénysértést követ el az önkormányzat.
„A kiegészítő jegy fogalmát is helyre kellett tenni. Tavaly tartottam egy előadást arról, hogyan lehet gazdaságilag a jegyrendszert alakítani. A kiegészítő jegyek arról szólnak, hogy olyan horgászati többletszolgáltatásokat lehet beárazni, amelyek nem a szűk értelemben vett horgászathoz csatlakoznak (verseny, éjszakai horgászat, többlet halelvitel, helyfoglalás, csónakos horgászat biztosítása). Ha megnézzük a HORINFO statisztikát, akkor láthatjuk, hogy a több százezer eladott horgászjeggyel szemben még mindig csupán néhány tízezres a kiegészítő jegyes értékesítésnek a száma, akkor láthatjuk, hogy messze nincs kihasználva ez a lehetőség” – folytatta egy másik témára áttérve.
Szerinte azért nincs kihasználva, mert még mindig nagyon ragaszkodnak a régi sablonokhoz. Jelentős bevételi lehetőséget is látnak benne, így szavai alapján „érdemes ezt picit átgondolni”, mert a kiegészítő jegyes forgalom meghaladhatja az összes forgalom harminc százalékát.
Dérer arról is beszélt, felvetődött annak gondolata, hogy olyan jogosítványokkal ruháznák fel a halőröket, hogy bárkit ellenőrizhessenek, ne csak a horgászokat.
„Ami nem »csak« a horgászokat érinti ellenőrzési alanyként, azok jó eséllyel mind elvéreztek a belügyminisztériumi logika mentén. Az a vélekedés, hogy alapvető állampolgári jogokat sértene az, hogy ha a halőr ellenőrzési jogosítványa kiterjeszthető lenne bármelyik állampolgárra. A másik példa az volt, ha én egy szétszerelt horgászeszközt viszek a vízparton tetszőleges célból, akkor ellenőrzés alá vonhatnak-e? Sajnos ezeket a falakat még nem tudtuk áttörni” – fejtegette a Mohosz elnökhelyettese.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: police.hu)
