2024. november 22. péntek | Cecília
Aktuális

Hiába keresik az utolsó 300 kilós magyarországi hal utódjait

Hiába keresik az utolsó 300 kilós magyarországi hal utódjait

Jó hír, hogy folyóinkban egyre több a kecsege, ám még mindig akadnak horgászok, akik vicsegének, azaz viza-kecsege hibridnek vélik fogásukat. De mivel Magyarországon már nincsenek vizák a folyóinkban, így a vicsege előfordulása is teljesen kizárt.

A Magyar Haltani Társaság (MHTT) idén áprilisban így fogalmazott:

„Vicsegének a viza és a kecsege hibridjét nevezzük. Ennek létrejöttéhez két faj szükséges, de a Dunában nincs viza, és mesterségesen előállított vicsegét sem telepítenek bele” – írták a szakértők.

A közelmúltban azonban újabb üzenetet kapott a felmerülő kérdésekre mindig készségesen válaszoló MHTT.

Az olvasó a hal fárasztása nyújtotta élményről is beszámolt.

„A képen látható halat a Dunán fogtuk Győr térségében augusztus 20-án este 8 órakor. A fárasztás közben vehemens kirohanásokkal, vízből kiugrással küzdött. Hatalmas élmény volt látni ezt a hihetetlen folyami őserőt, ahogy harcol, de nagy nehezen megmerítettük” – mesélte a pecás, hozzátéve, hogy a horog a hal szájszegletébe akadt, amelyet méregetés nélkül, pár gyors fotót követően visszaengedett.

„Szép nyugodtan elúszott, mintha semmi nem történt volna. Egy korábbi cikket elolvasva fejforma alapján vicsegének azonosítanám. A képeket igyekeztem a honlapon található információknak megfelelően készíteni. A pontos fajmeghatározás mellett szeretném, ha megbecsülnék a hal súlyát és korát is” – kérte az MHTT-t B. B.

A szakértők már az áprilisi írásukban megmutattak egy Berinkey Lászlónak a Halak – Pisces című, 1966-ban megjelent könyvéből származó ábrán látható biztos ismertetőjegyet, amely révén megkülönböztethető a kecsege és a viza. Ez pedig a száj mérete és alakja.

B. B. most beküldött fotójára pedig ezt a választ írta az MHTT:

„A viza alapvetően tengeri hal, csak szaporodási időszakban keresi fel a folyóvizeket. A Duna vaskapui vízlépcsőjének megépítése óta számuk folyamatosan csökkent, az utolsó magyarországi fogás 1987-ben egy 300 centiméteres, 300 kilogrammos példány volt. A kifejezetten hosszú, felfelé ívelt orr, a karcsú test, a barnás színezet és az úszókat szegélyező világos sáv alapján a hal egy méretes kecsege (Acipenser ruthenus), amit tovább erősít a fej hasi oldaláról készült kép, ahol jól látható a viszonylag keskeny szájnyílás, valamint a szájnyílást elérő bajuszszálak” – tudatták a szakértők, hozzáfűzve, hogy a fényképek alapján se a hosszra, se a testtömegre, se az életkorra nem adható megbízható becslés.

Idén februárban is volt egy horgász, aki nem volt biztos abban, hogy kecsegét akasztott, ezért feltette a kérdést: milyen halat fogtam, ha nem vicsegét? A választ ITT olvashatjátok.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: MHTT/Pecaverzum)