Nem először fordult elő, hogy vicsegének – viza-kecsege hibridnek – hitt halról küldtek be fotót horgászok a Magyar Haltani Társaság (MHTT) "Mit fogtam?" rovatába. A szakértő testület a válaszában ismét kiemelte, hogy Magyarországon – sajnos – már nincsenek vizák a folyóinkban, így a vicsege előfordulása is teljesen kizárt.
„Egy korábban fogott, nekem kecsegének tűnő halamat egy általam igen tisztelt, a témában szakirányú műveltséggel rendelkező ismerősöm vicsegeként azonosította. Tisztelettel kérem állásfoglalásukat a kérdéskörrel kapcsolatban!” – írta levelében egy horgász, mellékelve az alábbi képet.
Az MHTT idén február után most ismét magyarázatot adott arra, hogy miért elképzelhetetlen az említett hibrid előfordulása hazánkban.
„Vicsegének a viza és a kecsege hibridjét nevezzük. Ennek létrejöttéhez két faj szükséges, de a Dunában nincs viza, és mesterségesen előállított vicsegét sem telepítenek bele. Ebből következően a hal kecsege (Acipenser ruthenus), de emellett szól a testalkat és az oldalvértek 57-nél nagyobbra becsülhető száma is” – fogalmazott válaszában az MHTT, hozzátéve, hogy a bajuszszálak hossza nem biztos bélyeg, mert a fajon belül is változó lehet.
De azért mégiscsak segíthet, ha megnézzük közelebbről a bajuszszálakat, mivel a kecsegénél rojtozottak, a vizánál pedig oldalról lapítottak.
Létezik azonban egy biztos ismertetőjegy, méghozzá a száj mérete és alakja.
„Az ezt mutató ábrák Berinkey Lászlónak a Halak – Pisces című, 1966-ban megjelent könyvéből származnak” – tette hozzá végül a MHTT.
A kecsegefogások száma egyébként már most javult, de a következő években jó eséllyel tovább növekedhet hazánkban.
A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) ugyanis 2021 szeptemberében bejelentette, hogy programot indít a halfaj állománynövelésére és állományi felmérésére. Az azóta eltelt időszakban folyamatosan zajlottak a telepítések.
2021 szeptembere óta összesen 6000 kilogrammot helyeztek ki a Mohosz kecsegetelepítési programjának keretében.
Ez 11.850 darabot tett ki, amelyek közül 6424-et egyedi haljellel láttak el. A telepítésekre nettó 27.740.080 forintot fordítottak.
A szövetség szerint, ha sikerül bizonyítani a faj megfelelő állományát, akkor – jogalkotói, szakmai felügyeleti támogatás esetén – első lépésben az éves dunai vagy tiszai területi jeggyel rendelkező horgászok évente 2 darab 60 centiméter feletti példányt vihetnek majd haza.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: MHTT)
