Új tudományos cikket jelentetett meg a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI), ezúttal kivételesen nem a Balatonról és élővilágáról.
A neves Ecohydrology szaklapban megjelent tanulmányban a paksi atomerőmű elhasznált hűtővizének hatását vizsgálták a Duna környezeti viszonyaira (vízmélység, áramlási sebesség, mederanyag összetétel és hőmérséklet) és a halállomány szerkezetére.
A Dunába visszavezetett, már felmelegedett hűtővízcsóvája jól nyomon követhető az alábbi hőmérséklettérképen.
(A paksi Duna-szakasz tanulmányozott szegmenseinek hőmérsékletprofilja 2020 májusában (a), júliusában (b) és szeptemberében (c). A piros nyíl az elhasznált hűtővíz bevezetési helyét jelöli (melegvízbefolyó). A térképeket Füstös Vivien készítette.)
A kutatások igazolták, hogy bár a befolyó néhány száz méteres szakaszon erősen befolyásolja a folyam hidromorfológiai és hőmérsékleti viszonyait, a halállomány szerkezetét elsősorban a nagyobb léptékben érvényesülő emberi hatások határozzák meg.
Például a parti zóna kövezett és természetes partszakaszai, a dunai sarkantyúk és a mögöttük kialakuló mellékágak és homokszigetek jelentősebb mértékű hatást gyakorolnak a halfajok eloszlására és mennyiségi viszonyaira, mint a hűtővíz-bevezetés.
A kutatás részét képezi Füstös Vivien doktorandusz hallgató PhD-munkája (témavezető Erős Tibor és Józsa János). A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Labor pályázat keretében megvalósított kutatómunka jó példa a hazai kutatóintézetek és egyetemek közötti hatékony együttműködésre.
A közös terepi felméréseken a BLKI kutatói mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének kutatói, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a NAIK Halászati Kutatóintézetének és az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének munkatársai vettek részt.
15 halfajt azonosítottak kutatók a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: BLKI/Erős Tibor)
