Csodaszép halat akasztott a Dunán egy horgász, aki rögtön felismerte, hogy mit fogott, de nem volt teljesen biztos a dolgában.
Később a Magyar Haltani Társaság (MHTT) megerősítését kérte a pecás, amit jól is tett, hiszen a kifogott hal egy fokozottan védett, 100 ezer forint természetvédelmi értékű példány. (Amelyet természetesen kötelező visszaengedni, mint ahogy azt a zsákmányt is, amelyet adott esetben nem ismer fel a horgász, hiszen akár védett hal is lehet.)
„Ezt a 26 centis halat március 30-án az esti órákban fogtam a Duna Dunafalva feletti szakaszán, az 1465-ös folyamkilométernél. Véleményem szerint egy magyar bucó akadt horogra, de szeretném megerősítésüket kérni ezzel kapcsolatban” – küldte be üzenetét egy fotó kíséretében az MHTT "Mit fogtam?" rovatába az A. F. monogrammú pecás.
A szakértők válasza szerint a két bucófajt legkönnyebben az első hátúszó sugárszáma, valamint a faroknyél vastagsága alapján lehet elkülöníteni.
„Jelen esetben az elülső hátúszót 10-nél több csonttüske merevíti, a hal viszonylag robusztus felépítésű, és a faroknyele is aránylag vastag, ami alapján a hal valóban egy fokozottan védett magyar bucó (Zingel zingel)” – olvasható az MHTT magyarázata.
A társaság korábban is foglalkozott már a bucók megkülönböztetésével, akkor egy aranyos ötlettel igyekezett segíteni a horgászoknak. „Ha megjegyzi, hogy a magyar bucó hátúszójában legalább 13 úszósugár van (mint fodor a dalbeli kislány szoknyáján), ezzel szemben a német bucóéban 10-nél kevesebb, akkor legközelebb már valószínűleg nem kell segítséget kérnie” – írta egy hónapja az MHTT.
A magyar bucó nagyobb folyóink ritka előfordulású, áramláskedvelő, bennszülött faja. Nagy egyedszámú populációi a márnazónában alakultak ki, de a paduczónától a dévérzónáig jelen van, az állóvizekben nem találja meg életfeltételeit. Ívása április-május hónapokra esik, a folyók erősen áramló homokos és sóderes szakaszain ívik, az előre elkészített fészekgödrökbe rakja le ikráit. Jól fejlett példányai a 40 centiméteres testhosszat is elérhetik.
Magyarországon jelenleg 26 védett és 11 fokozottan védett halfajt tartanak nyilván, illetve további három halfaj tartozik a nem fogható kategóriába. Ez összesen negyven olyan halfaj, amelyeket nem lehet megtartani horgászzsákmányként. Az őshonos, de nem fogható halfajokat bemutató cikkünk ITT érhető el.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MHTT)
