Egy fátyolfarkú ezüstkárászt fogtak a Ráckevei-Soroksári Dunán (RSD), a Magyar Haltani Társaság (MHTT) pedig elmagyarázta, mi okozhatja a hal egyedi megjelenését.
„Ezt az érdekes ezüstkárászt az RSD tassi szakaszán fogtam augusztus 19-én. Mi állhat a jelenség hátterében?” – kérdezte F. R. az MHTT Mit fogtam? rovatában.
A szakértői válasz elején leszögezték, hogy a horgász jól tippelt a hal faját illetően.
„A képen látható hal kicsi feje, zömök teste, magas háta, nagyméretű, ezüstös pikkelyei, szürke színű úszói és viszonylag rövid farokalatti úszója alapján valóban egy ezüstkárász (Carassius gibelio)” – állapították meg a beküldött fotó alapján.
Mint írták, az ilyen hosszú úszókkal rendelkező példányokat fátyolfarkú ezüstkárásznak nevezzük.
„Az aranyhal, melynél a fátyolfarkúság gyakori, az ezüstkárász igen közeli rokona, viszont a vadon élő aranyhalak mindig egy kicsit bronzosabb (a széles kárászhoz hasonló) alapszínűek, sohasem ennyire ezüstösek” – tették hozzá.
Az MHTT szerint az is előfordulhat, hogy a hal egyik őse egy fátyolfarkú aranyhal volt, azért rendelkezik megnyúlt úszókkal. Emellett véletlenszerű, egyik generációról a másikra történő genetikai változás, azaz mutáció is okozhatja ez érdekes jelenséget – közölték.
A társasághoz korábban is küldtek már be pecások fátyolfarkú ezüstkárászokról fényképeket. Akkor az MHTT azt is megjegyezte, hogy a mutáció kémiai anyagokkal és nagy energiájú sugárzásokkal mesterségesen is kiváltható, de természetes körülmények között is bekövetkezhet, például a világűrből érkező kozmikus sugárzás hatására.
A fátyolos úszójú halak ritkák a természetben, mert egyrészt feltűnőek, másrészt kevésbé alkalmasak a gyors úszásra, ezért az ilyen halak gyakrabban válnak a ragadozók prédájává. De azért is ritkák, mert ez a tulajdonság csak akkor jelenik meg az utódokon, ha mindkét szülőtől ilyen géneket örököltek, aminek a természetben igen csekély a valószínűsége.
A természetben általában eltűnnek az ilyen tulajdonságok, mert típusos példánnyal történő összeíváskor az utóbbiak domináns génjeinek a hatása érvényesül. Nem várható tehát, hogy az ilyen halak elszaporodnak vizeinkben.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MHTT)
