A gyors és szakszerű beavatkozásoknak köszönhetően sikerült megállítani a halpusztulást a Maconkai-víztározón, és a vízpótlást is megoldották. Becslések szerint a III. tórészlet halállományának 13,5 százaléka veszett oda, aminek a pótlási értéke nettó 2,9 millió forintra tehető.
Augusztus 21-i keltezésű tájékoztatójában számolt be a Bátonyterenye-Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület (BSHE) a kritikus vízminőségi helyzetről, amely a tórendszer III. tórészletén részleges halpusztulást okozott.
Időközben a sikeres védekezés eredményeként a halpusztulás megszűnt, stabilizálódott a vízminőség, és folyamatban van a vízpótlás is – közölte a BSHE.
A halpusztulás észlelése után haladéktalanul megkezdődtek a műszaki beavatkozások megszervezése, majd augusztus 20-án délután az azonnal elrendelt III. tórészleti helyi horgászati tilalommal egyidejűleg azonnal a védekezés is elindult.
Első ütemben két vízforgatót telepítettek, illetve motorcsónakkal is mozgatva lett a teljes vízfelület. A második ütemben a II. tórészlet és a III. tórészlet zsilipjét kinyitották, ekkor a halrácsok kivételével a halszöktetés is lehetővé vált, továbbá itt egy átemelő szivattyút is beüzemeltek.
A harmadik ütemben a szintén kritikusan alacsony vízállással rendelkező előtározóból a II. tórészleten keresztül megkezdődött a részleges vízpótlás isa mintegy 10.000 köbméter víz biztosításával. Péntek éjjeltől vasárnap estig a beüzemelt gépek működtetése, a keletkező haltetemek összegyűjtése mellett a folyamatos kárenyhítési tevékenység részeként több mázsa őshonos halat telepítettek át sikeresen a II. tórészletbe.
A BSHE észlelve a váratlanul bekövetkezett rendkívüli helyzetet, a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság (Kdvvizig) augusztus 22-én, hétfőn I. fokú vízminőség-védelmi készültséget vezetett be, majd azt keddtől III. fokúra emelte. Ezen esetben a hatályos jogszabályok szerint a védekezési feladatok elvégzése már a Kdvvizig feladata, ideértve a vízpótlás megszervezését, végrehajtását is.
A vízügyi szakemberek azonnal meg is kezdték a Mátraszelei-víztározóra a szivattyú telepítését, illetve a III. tórészletre egy speciális levegőztető berendezés beállítását. A BSHE szintén beüzemelt egy újabb szivattyút a II. és III. tórészlet vízkészletének gyorsított átcserélésére.
Az összehangolt, gyors és hatékony beavatkozások eredményeként hétfőtől (08.22.) megszűnt a haltetemek megjelenése, így kedden (08.23.) sor kerülhetett a begyűjtött tetemeknek elszállítására az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat (ATEV) debreceni telephelyére.
A mérlegelt nettó tömeg végül 2120 kilogramm volt, ez a becsült III. tórészleti halállomány 13,5 százaléka. A tetemek mintegy 60 százalékát (körülbelül 1250 kilogramm) különféle keszeg tette ki, 10 dekagramm körüli átlagtömeggel.
Elpusztult továbbá mintegy 5 mázsa harcsa (25 százalék), ebből a fellelt 6 darab nagytestű példány 250 kilogrammot tett ki. A süllőállomány vesztesége körülbelül 200 kilogramm (10 százalék), ez döntően 1,5-2,5 kilogramm közötti egyedeket jelentett.
A maradék 170 kilogramm veszteségből közel 1 mázsa busa, a többi amur, ponty és néhány egyéb halfaj egyede volt.
Az elpusztult állomány tömeg szerinti pótlási értéke a számítások alapján nettó 2,9 millió forint. A folytatásban a Kdvvizig augusztus 23-án megkezdte a levegőztetést, majd augusztus 24-én reggel a Mátraszelei-víztározóból (Mizserfai-tározó) történő szivattyúzásos vízpótlást, mely azóta is folyamatos.
A havária hatékony kezelése érdekében az első alkalommal szükségessé vált a Homokterenyei-tóból történő eseti vízpótlás is, mert a Mátraszelei-víztározó jelenlegi vízszintje az aszály miatt szintén alacsonyabb az ilyenkor megszokottnál. A lakosság augusztus 25-i helyszíni és hiteles tájékoztatása, majd a képviselőtestület ülése, illetve azon hozott felelős határozata alapján augusztus 26-án innen megkezdődött is a szivattyúzás.
Mindkét esetben a Zagyva medre a vízszállítási útvonal, s maga a száraz meder feltöltése, feltöltődése is több ezer köbméter vizet vett igénybe.
A BSHE közleményében emlékeztetett, hogy a halpusztulás a hét tóegységből csak egyet érintett, azt is részlegesen. A Maconkai-víztározóból a víz továbbengedése a hatályos üzemeltetési szabályzatnak megfelelően, ivóvíz célú felhasználás (nyersvíz biztosítása talajvízdúsítás) céljából, maximálisan 4000 köbméter/nap mennyiségben a helyi Vízmű részére továbbra is folyamatos, így a most megvalósuló beavatkozásokkal időt lehet nyerni, de a végleges megoldás tartós csapadék, vagy a vízkivétel időleges kiváltása nélkül jelenleg nem elképzelhető.
A rendelkezésre álló vízkészletek hatékony gazdálkodása érdekében a Kdvvizig megkereste a Heves Megyei Vízmű Zrt-t, hogy nyilatkozzon az aktuálisan elégséges mértékű vízmennyiségről a bátonyterenyei felszíni vízkivételének szempontjából. Állásfoglalásuk alapján a továbbengedett vízmennyiséget a nem áll módjukban csökkenteni. A jelenlegi aszályos időszakban így ma már csak a vízmű részére engedélyben meghatározott vízmennyiséget adják tovább, mert a jogszabályban meghatározott – az illetékes természetvédelmi hatósággal szintén felülvizsgáltatni kívánt – ökológiai vízigényt sem tudja már ezen felül a Kdvvizig biztosítani.
„Tudni kell azt is, hogy ha az élővilág és benne a halállomány Maconkán megsemmisül, akkor – túl a sok százmilliós károkon – a vízminőség-változás okán természetesen a víz ivóvíz-előállítás célú felhasználása is azonnal ellehetetlenül. Látva a közösségi fórumok egyes ismerethiányból fakadó, öncélú, vagy szándékosan hangulatkeltő posztjait, ismét jelezzük, nem tarjuk méltányosnak, hogy a térségi vízminőséget és a vízellátási biztonságot valós tényekre, bizonyítékokra történő egyidejű alapozás nélkül bárki »egy az egyben« összekösse a maconkai horgászattal, vagy az egyes horgászati technikákkal. Bátonyterenye ivóvíz-ellátási és vízminőségi kérdése a több száz helyi lakos egyesületi tag okán számunkra is létkérdés, éppen ezért képviseljük a valódi közérdeket és teszünk áldozatokat annak érdekében, hogy mindenki számára hosszú távú, megnyugtató megoldás születhessen. Mivel az aszály már évek óta a mindennapok része a térségben is, ezért a jövőt illetően a vízellátás biztonsága, valamint az újabb, potenciális vis maior esetek megelőzése és kezelése érdekében kiemelten fontosnak tarjuk már a közeli jövőben a Felső-Zagyva biodiverzitás biztonsága, vízmegtartása és okszerű vízhasznosítása, kapcsoltan vízszabályozása, a kapcsolódó turisztikai fejlesztések megalapozása (együtt: vízrendezés) érdekében az új műszaki és szabályozási megoldások kialakítását és a szükséges fejlesztések elvégzését” – fogalmaztak a tájékoztatóban.
A BSHE hozzátette, e vízrendezési megoldás számukra is legfontosabb része az egészséges ivóvíz, a biztonságos ivóvízellátás biztosítása, majd a teljes Felső-Zagya és vizei okszerű, komplex jóléti célú fejlesztése, hasznosítása, és természeti értékeinek megőrzése az e vizekhez kilátogató jelentős számú helyi állampolgár és a turisták nyugalma, hasznos szabadidő-eltöltése, rekreációja, szórakozása érdekében.
„A BSHE ezúton is kinyilvánítja, hogy a Felső-Zagyva komplex vízrendezése, mint célprojekt tárgyában együtt kíván működni a térség valamennyi önkormányzatával, civil szervezetével, az illetékes hivatalokkal, hatóságokkal, és ennek érdekében felkérte a térségi országgyűlési képviselőt a társadalmi egyeztetés mielőbbi elindítására. Maconka, a Felső-Zagyva és annak valamennyi vízterülete élni akar, majd a helyi közösségek és az ide látogatók szerteágazó rekreációs igényeinek kiszolgálása érdekében tovább épülni-szépülni is szeretne és mi mindent meg is fogunk tenni mindezért a közös jövőnk érdekében” – zárul a kialakult helyzetet összefoglaló tájékoztató.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Pecaverzum-montázs, képek forrása: BSHE)
