Mérföldkőhöz érkezett a Döröskei-tó: megérkeztek az első „lakók”, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) összesen 468 kilogramm pontyot telepített. A vízterület korábban osztrák tulajdonban volt, de mostanra a Mohosz lett az állami vagyonkezelője. 84 millió forint értékben végeztek felújításokat, 20 évre megkapták a vízjogi üzemeltetési engedélyt és 2027 végéig elfogadtatták a halgazdálkodási tervet.
A Döröskei-tó 2018-ban került osztrák magántulajdonból magyar köztulajdonba, első állami vagyonkezelője, egyben a rehabilitációt célzó MAHOP projekt kidolgozója, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság volt. A Mohosz 2021-ben lett a tó állami vagyonkezelője, és ezt követően az elnyert, mintegy 64 millió forintos MAHOP-projekt új gazdája is – számolt be honlapján a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége.
A Vas vármegyei Döröskei-tó a község határában található, ahol a Bogrács-patak vizét 1976-ban tóvá duzzasztották. A terület évtizedekig turisztikai központként, fürdésre, pihenésre szolgált. A víztározó szerves és meghatározó részét képezi a Rába és Csörnöc-völgy és a Kemeneshát találkozásánál elhelyezkedő jellegzetes nyugat-dunántúli tájnak.
Amikor azonban a víztározó visszakerült magyar tulajdonba, a vízmegtartást szolgáló létesítmények állapota teljesen leromlott és nem volt alkalmas a víz biztonságos szinten tartására, megőrzésére. A beton körbukós fenékleürítő vasbetonszerkezet számos helyen átázott, és korróziót okozott.
A vízi létesítmények állapota az üzemeltetési feltételeknek nem feleltek meg, ebből következően vízjogi üzemeltetési engedéllyel sem rendelkezett a víztározó. A biodiverzitás és a további jóléti hasznosítás megőrzéséhez nélkülözhetetlen alapfeltétel volt a tartós üzemvízszint biztosítása, amelyhez a műszaki létesítmények felújítása vált szükségessé. A vízterület halgazdálkodási hasznosítása szintén rendezetlen volt, a halasítások esetlegesen és nem szakszerűen lettek elvégezve az utóbbi évtizedekben.
Ennek eredményeképpen, dacára a kedvező természeti feltételeknek – például a gazdag víz alatti növényvilágnak és a sekély partszegélyeknek – a tóban jelentős mennyiségben volt idegenhonos, inváziós halfaj, mint például az ezüstkárász.
Az elnyert MAHOP-projekt keretében a Mohosz a biodiverzitás megőrzése mellett a tó meglévő vízügyi műszaki létesítményeinek felújítását, korszerűsítését végezte el, és a hosszú távú jogszerű hasznosítás érdekében a vízjogi üzemeltetési engedélyt is beszerezte.
A tó műszaki létesítményeinek felújítása előtt a tó teljes leürítésére és szakszerű lehalászásra, halmentésére is sor került, amelynek keretében a pályázati célokkal összhangban 3413 kilogramm vegyes korosztályú ezüstkárász szakszerű eltávolítása is megvalósult.
A műszaki felújítási munkálatok bruttó 84 millió forintba kerültek, ebből a MAHOP biztosított közel 64 millió forintos EU-s és hazai támogatást. A projekt eredményeként a tó vízjogi üzemeltetési engedélyt kapott 20 évre, majd a következő mérföldkőként elkészült a tó halgazdálkodási terve, amelyet a szakhatóságok 2027. december 31-ig jóváhagytak.
A hatályos halgazdálkodási tervvel összhangban megérkeztek a tó első új „lakói”, összesen 468 kilogramm 4-5 kilogramm közötti extra pontyok formájában.
„Öröm látni, hogy bizonytalan évtizedek után a döröskei tó ügye révbe ért. Öt évvel ezelőtt jelentős fordulatként osztrák magántulajdonból magyar köztulajdonba került, elhárítva annak veszélyét, hogy a csodálatos helyszínt kevesek kisajátítsák. A beruházást követően a vízjogi üzemeltetési engedély megszerzésével egy új időszak veszi kezdetét. Meggyőződésem, hogy a Mohosz jó gazdája lesz a tónak, és mindent megtesz a környezet rendezéséért, fejlesztéséért, amelyhez a magam részéről minden támogatást megadok” – nyilatkozta a projektzáró látványtelepítésen V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő, az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára, a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos.
Dománé Tóth Erika, Döröske polgármestere hangsúlyozta: az önkormányzat, a falu lakossága és az üdülőtulajdonosok is örülnek a tóval kapcsolatos pozitív változásoknak.
A tó rehabilitációja a közjót szolgálja: hozzájárul a turizmus fejlődéséhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez, emellett megállítja az ingatlanok elértéktelenedését. Az önkormányzat partnerként várja a további előrelépési lehetőségeket – tette hozzá.
A haltelepítésen a Mohosz alelnöke, Puskás Norbert kiemelte, az elmúlt két évben elvégzett munkálatok és engedélyezési eljárások kevésbé voltak látványosak, de a tó jövőbeni komplex hasznosítása szempontjából olyan alapvető feltételeket teremtettek meg, amelyre évtizedek óta nem került sor.
A Mohosz mint halgazdálkodásra jogosult a vízterületet C&-tóként („Fogd meg és engedd vissza”) kívánja hasznosítani a következő évben, hogy a vízterület újra bekerüljön a horgászturisztikai körforgásba. A tervek között szerepel a tó melletti leromlott állapotú strand és turisztikai célú épületek megújítása.
Fotók:
A Mohosz jelenleg gőzerővel dolgozik a „Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia 2030” megalkotásán és annak kormányzati jóváhagyásán. Ezen horgászturisztikai források lehetőséget teremthetnek többek között arra is, hogy a Döröskei-tó teljes körű vízparti jóléti infrastruktúrája megújuljon, ennek érdekében a Mohosz kiemelten számít minden stratégiai partnerének támogatására.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége)
