A WWF Magyarország egyik, jelenleg is zajló projektje, a Danube Floodplain célja az árvízkockázat csökkentése az árterületek helyreállításával a Duna és mellékfolyói mentén, ami egyúttal az ökológiai állapotot is javítja, valamint új gazdálkodási lehetőségeknek nyit teret. Ahhoz, hogy megértsük, miért előnyös ez a projekt több ágazat számára is, érdemes megismerni az ökoszisztéma-szolgáltatások keretrendszerét.
Ökoszisztéma-szolgáltatások alatt mindazon anyagi és nem kézzelfogható javakat, valamint szolgáltatásokat értjük, amelyek az ökológiai rendszerek természetes vagy ember által befolyásolt működése során keletkeznek, és hozzájárulnak a társadalom és az egyén jóllétének fenntartásához, annak növeléséhez – olvasható a hvg.hu cikkében.
Ha a legegyszerűbben akarjuk szemléltetni, az ökoszisztémák nyújtják az élet alapját, élelmiszert, ivóvizet és nyersanyagot szolgáltatnak, szabályozzák a természeti folyamatokat (pl. klímaszabályozás, levegő tisztulása, talajképződés), és egyszersmind felüdülést, kikapcsolódást nyújtanak, vagyis jóllétünket szolgálják. Azzal, hogy az ember egyre hatékonyabban alakítja át a tájakat általában egy-egy vélt, rövidtávú haszon mentén, figyelmen kívül hagyva több más szempontot és a rendszer egyéb elemeit, az összeomlás szélére sodorja az ökoszisztémákat és egyúttal önmagát is, mondhatni, maga alatt vágja a fát – figyelmeztetett a portálnak adott interjújában Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő folyók programjának szakértője.
Több ökoszisztéma is veszélyben van manapság. Az ökoszisztémák működése az őket alkotó biológiai sokféleségen és a köztük meglévő interakciókon alapul. A biológiai sokféleség drasztikus pusztulása ezeket és ezzel az önfenntartásunkat alapjaiban veszélyezteti, mutatott rá a szakember.
Számos, a közelmúltban készült tanulmány is arra hívja fel a figyelmet, hogy: az emberi tevékenység következtében a fajkihalás ma 1000-10000-szer gyorsabb ütemű, mint a természetes kihalási ráta; az emberi tevékenység főként élelmiszertermelési célú felszínátalakító tevékenysége a szárazföldek területének 75%-át, az óceánok kiterjedésének 66%-át érintik. Európában a védett élőhelytípusok akár 80 %-a veszélyeztetett; az édesvízi halfajok egyharmada kihalással fenyegetett.
Ha a különböző ökoszisztémákat nézzük, nagy problémát jelent az is, hogy az édesvízi biológiai sokféleség a többihez képest jóval gyorsabban csökken, mely főként a területveszteség, a környezetszennyezés és a túlhasználat eredménye. Az elmúlt ötven évben a globális vizesélőhelyek kilencven százaléka eltűnt, Magyarországon pedig még drasztikusabb, 95 százalékos ez az arány, a megmaradt élőhelyek jelentős része pedig átalakított és sokféle használatnak kitett. Szomorú, de nem meglepő tény e számok tudatában, hogy az édesvízi gerinces fajok arányának csökkenése az 1970-es évek óta átlagosan 84 százalékos világszerte, derül ki a WWF 2020-as Élő Bolygó Jelentéséből. Ezt a tendenciát az éghajlatváltozás is erősíti.
A folyók és ártereik helyreállításának gyakorlatát két típusra lehet osztani az ökoszisztéma-szolgáltatásokat illetően, teszi hozzá a WWF szakértője. Folyóink jelenlegi árterei jóval kisebbek a folyószabályozás előtti kiterjedésükhöz képest. A folyók a jellemzően szabályozott mederben folynak, a jelenlegi ártéren lévő mellékágakat és holtágakat mesterségesen elválasztották tőlük. A folyók az árterekre csak a ritka árhullámok idején lépnek ki, majd innen az árhullám levonulása után gyorsan visszahúzódnak. A helyreállítási munkák egy csoportja arról szól, hogy javítani kell a mellékágak és vizes élőhelyek vízellátását, valamint meg kell teremteni kapcsolatukat a folyók főágával és a víz minél gyakoribb jelenlétét elő kell segíteni.
A helyreállítási lehetőségek másik típusa, az árvízvédelmi töltéseken kívülre való vízkivezetés vagy a vízmegtartás a töltéseken kívüli területeken. Ez jellemzően alacsony fekvésű és sík területeken megoldható, melynek eredményeképpen egykori holtágak, vizesélőhelyek születhetnek újjá.
A tíz ország és huszonkét szervezet szakértőinek bevonásával megvalósuló Danube Floodplain projekt célja az árvízkockázat csökkentése az árterületek helyreállításával a Duna és mellékfolyói mentén, valamint az országok közötti vízgazdálkodási együttműködés fejlesztése és az árvízkockázat mérséklése a biodiverzitás megőrzését elősegítő hatások maximalizálásával. A projekt keretében olyan árterületeket és beavatkozásokat választanak ki a Duna és mellékfolyói mentén, melyek ökológiai és árvízvédelmi szempontból a legkedvezőbb feltételeket egyesítik. Ezek után öt előre kiválasztott mintaterületen megvalósíthatósági vizsgálatokra kerül sor, mely mérések eredményeit kiértékelik, és új árvízkockázat-kezelési módszereket dolgoznak ki, elősegítve az ökoszisztéma és a társadalom szempontjából lehető legjobb beavatkozások alkalmazását. A Danube Floodplain projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.
Az árterületek helyreállítását célzó természetes módszerek számos dologban segíthetnek, például az árvízvédelem, valamint a gazdasági és ökológiai előnyök integrálásában, az árterek kezelési és használati lehetőségeinek szélesítésében, a terület fenntartható turizmus számára való vonzóbbá tételében, az élőhelyek és a fajok sokféleségének növelésében, a szélsőséges időjárási jelenségek hatásának enyhítésében, a meder süllyedésének megelőzésében, valamint a megfelelő vízminőség elérésében is.
Ez az eredeti cikk rövidített változata, teljes egészében ITT érhető el az írás.
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
