A kormorán – vagy más néven kárókatona – halat eszik elsősorban, azonban éles csőrével rengeteg sérülést okoz azoknak a halaknak is, amiket nem sikerül elkapnia, így hatalmas károkat okoz a halgazdálkodás számára.
– Elsősorban a Tiszán és a mellékvizein, de valójában az egész vármegyében megtalálható a kárókatona, mondhatnám úgy is, hogy mindenhol ott van, ahol halat talál. A tavakat is szereti, főleg a nagyobb kiterjedésűekre mer leszállni. Ha embert lát százméteres körzetben, akkor nem száll le, vagy elmenekül. Egyébként képes arra, hogy megkülönböztesse a horgászt a vadásztól. Ha egy vadász ül a csónakban, s meglátja nála a puskát, már repül is tovább – nyilatkozta a szon.hu-nak a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) alelnöke, a Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közhasznú Szövetségének ügyvezető igazgatója, Fesztóry Sándor.
– Hazánkban a jelenlegi adatok szerint 2500-3000 fészkelő pár van. Ez nem nagy mennyiség, Inkább azzal a 35-40 ezer madárral van gond, amelyek északról hozzánk költöznek. A tél közeledtével északon befagynak a természetes vizek, s egyre délebbre költöznek. Nálunk szeretnek megállni a madarak, mert halban gazdagok a természetes vizeink. Akkor van nálunk nagy gond, amikor a tavak befagynak, s a folyókat szállják meg. Ráadásul a téli hidegben több táplálékra van szüksége a kárókatonának – folytatta a szakember.
Arra a kérdésre, hogyan lehet ellene védekezni, a következőt válaszolta: „Sajnos nem tudunk ellenük hatékony védekezési megoldást, a csapdázás nem igazán tökéletes védekezés. A halőreinknek mint rendészeti személyeknek van engedélyük arra, hogy sörétes fegyverrel gyérítsék a kormoránokat.”
Elmondta azt is, hogy minden évben megkérik a ritkításra az engedélyt. A kérelmet a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz kell benyújtani, mert a Tisza több vármegye területét érinti.
– Három nemzeti park is van a területünkön, szakhatóságként közreműködnek az engedélyeztetési folyamatban. Nem megy könnyen az engedély megkérése. Az egyik nemzeti park területén csak ötvenet lőhetünk, a másik területén akár százat is, vagyis nem egységesek ebben a kérdésben. Szeptember 1-jétől február 28-ig lehet gyéríteni a kormoránt, de ezt az időszakot rendkívüli engedéllyel meg lehetne hosszabbítani. Mi azt szeretnénk, ha legalább március végéig gyéríthetnénk a halgazdálkodás szempontjából káros madarakat, ugyanis még most is itt vannak – fogalmazott Fesztóry Sándor.
Hasonlóról számoltak be Győr-Moson-Sopron vármegyéből is, ahol szintén a szabályok megváltoztatásáért küzdenek. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet)
