Alacsonyabb az ideálisnál a tavak vízszintje, a Balatonnál a hozzáfolyás és a párolgás egyenlege száz éve nem volt olyan rossz, mint az idei első negyedévben. Ám ami a turizmusnak rossz, az élővilágnak még kapóra jöhet.
Hosszú hónapok aszályos időszaka után április második felére megérkezett az eső: a hivatalos adatok szerint a múlt hónap utolsó hetében az ország nagyobb részén átlagosan 15 milliméternyi csapadék hullott, igaz, a Kisalföldön és az Alföld keleti részein ennél valamivel kevesebb, ellenben a Közép- és Dél-Dunántúlon ennek akár a duplája is esett – írja a Népszava.
Agrárszakemberek szerint a kalászosok és a repce számára az utolsó utáni pillanatban érkezett a csapadék, ám már így is borítékolható, hogy a termésátlag gyengébb lesz a korábbi éveknél. Ráadásul mivel az elmúlt három hónapban 50-80 milliméternyi csapadék hiányzott a talajból, a mostani egyelőre csak kármentésnek jó. Tartós, csendes esőre lenne szükség a talaj vészes vízhiányának pótlására.
Az aszályos idő azonban nemcsak a mezőgazdaságra, hanem a turizmusra is veszélyes, ugyanis a földek mellett a legnagyobb hazai tavak vízszintje is alacsonyabb az ideálisnál. A Balaton vízszintje a Hydroinfo adatai alapján az elmúlt hetek esőzéseinek köszönhetően ugyan 104-105 centiméterre nőtt, ám tavaly ősszel 84-85 centit is mutatott a mérce, ami a téli vízszintnél 25-26, a nyárinál 35-36 centivel alacsonyabb – egyes vitorláskikötőket már nem tudtak használni a hajósok.
„A Balaton vízháztartását az idén januártól mostanáig szélsőségesen vízhiányos állapot jellemezte – felelte a Népszava megkeresésérfe az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). – A tó vízforgalma, vagyis a csapadék, a hozzáfolyás és a párolgás együttese a január-márciusi időszakban 1921, vagyis amióta rendelkezésre állnak ellenőrzött adatok, a legalacsonyabb értéket mutatta.”
A Balaton vízgyűjtőjére hullott csapadék ebben az időszakban mindössze 47 százaléka volt az elmúlt 30 év átlagának, vagyis a megszokott mennyiségnek még a fele sem esett le.
Az OVF közlése szerint a tó vízgyűjtőjére hullott csapadék már tavaly is 30 százalékkal elmaradt a sokéves átlagtól, emiatt már 2021-ben is kevesebb volt a természetes vízbevétele, mint a párolgás.
„Figyelmeztető jel, hogy míg 1921 és 1999 között nem akadt példa negatív vízháztartási helyzetre, addig az ezredforduló óta a tavaly immár a nyolcadik ilyen esztendő volt – emelte ki a főigazgatóság. – Az elmúlt hetekben ugyan a korábbinál kedvezőbben alakult a csapadékhelyzet, ám a hosszú ideje tartó és halmozódó csapadékhiány miatt a vízgyűjtő-terület erősen kiszáradt, így a lehulló kevés csapadék csak átnedvesíti a talaj felső rétegeit, s emiatt a tó szempontjából nem keletkezik érdemi hozzáfolyás.”
A főigazgatóság szerint a jelenlegi, az aktuális nyári szabályozási szintnél mintegy 14 centivel alacsonyabb vízszint nem rendkívüli, de mindenképpen szélsőségesnek nevezhető, s a rendelkezésükre álló hosszú távú meteorológiai és vízállás-előrejelzések azt mutatják, hogy a következő fél évben az átlagvízállás a szabályozási szint alatt marad.
– A jelenlegi adatok birtokában úgy számolunk, hogy az üdülési szezon végére akár 77 centiméterre is csökkenhet a vízszint – tette hozzá az OVF.
Ami Istvánovics Vera, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja, tudományos kutató szerint egyáltalán nem ördögtől való, sőt, kifejezetten hasznos a tó ökoszisztémája szempontjából.
A Balaton élővilágával foglalkozó szakemberek folyamatosan arról beszélnek, hogy a Balaton nyári vízszintjének 2019-es megemelése káros, ugyanis a magasabb vízoszlop hatására hőmérsékleti rétegződés alakul ki a vízben, ami beindít bizonyos biológiai folyamatokat, például elősegíti az algavirágzást, éppen ezért elegendő lenne nyáron 100 centiméteren tartani a tavat, sőt, a kutatások azt mutatják, hogy 90 centis vízállás alatt egyáltalán nem alakul ki tartós hőrétegeződés, s így elkerülhető az algásodás is.
„Az alacsonyabb vízszint a nádasoknak is jó – állította lapunknak Istvánovics Vera. – Cseppet sem mellékesen a kétezres években rendre 70 centiméter körül alakult a vízszint, s ezt egyáltalán nem érezte meg a turizmus. Más kérdés, hogy a tóhoz látogatók az elmúlt néhány évben hozzászoktak a magas vízszinthez, pedig olyan állapotok, mint az ezredforduló utáni években, az idén még egy igencsak forró nyár után sem tudnak kialakulni. A problémák úgy 50 centis vízállásnál kezdődhetnek, az ominózus 2002-es évben, amikor annyira kilátszott a balatonfenyvesi homokpad, hogy testületi ülést tartottak rajta, 28 centi volt a vízszint. Ennél most közel 80 centivel magasabb a tó.”
Nem várható a Sió-zsilip megnyitása a nyár végéig. Részletek IDE KATTINTVA!
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotó: pixabay.com)
