A tömeges halpusztulásra a már szinte teljesen leengedett holtág déli részén, a Szilvás elnevezésű vízterületen került sor. A becslések szerint mintegy 20 másza elhullott halról lehet szó. A kármentést egy hétig nem tudták elkezdeni a nagy iszap miatt. Szeged Gyálai Holt-Tiszához közelebb eső részén pár napja már érezni a dögszagot.
Jelentős mértékű halpusztulás történt a szegedi Gyálai Holt-Tiszán, ahol március óta a holtág rehabilitációja zajlik. Az elsődleges ok minden bizonnyal a felmelegedés és az ezzel járó oxigénhiány lehet – tájékoztatta a Pecaverzumot Kemény András, a Szegedi Herman Ottó Horgászegyesület elnöke.
A halpusztulás jelei már június 24-én, pénteken látszódtak, hétfőre már mintegy 5 mázsa hal elhullásával kellett szembesülniük. A mennyiség egy hét alatt, július elsejére már meghaladta a 20 mázsát.
A halak között nagy számban akadt ponty, nagytestű (1 kiló körüli) ezüstkárász és néhány amur.
A halpusztulás a Gyálai Holt-Tisza déli részén, az úgynevezett Szilvás vízterületen történt.
A holtágban a lehalászás és a vízleengedés miatt már csak a két végében van víz. Az északi oldalon, a Fehérparton még derékig ér. Ott még nem is tapasztaltak elhullást, és remélik, hogy jövő hét elejéig nem is fordul rosszabbra a helyzet.
A meder teljes leengedés a tervek szerint július 4-én, hétfőn kezdődik, amikor sor kerülhet a harmadik állománymentő halászatra is, ugyanis a Fehérparton még jelentős mennyiségű hal élhet a vízben a megfigyelések alapján.
Kemény András elmondta, hiába vették már észre egy hete a halpusztulást, a tetemek összegyűjtését még nem tudták elkezdeni. A hatalmas iszap miatt a területet ugyanis nem lehetett megközelíteni, mert elsüllyedtek volna benne az emberek.
Pár napja már a dögszag is terjed a környéken – erről már a Szeged TV-nek panaszkodtak a helyiek.
Kemény András azt közölte, egyeztetnek a projekt kivitelezőjével, megpróbálnak szerezni egy olyan vízi járművet, amellyel biztonságosan el tudják végezni a kármentesítést, amellyel a hétvége folyamán végezhetnek.
A problémát az is előidézhette, hogy a két vízterületet kettészeli egy több száz méteres nádsáv, ahol a víz nem jut át. Ezt az eredeti elképzelések alapján megnyitották volna, hogy a levonuló vízzel együtt az életben lévő halak jelentős része is átjuthasson, ez azonban elmaradt.
Kemény András kiemelte, mivel lehalászások már áprilisban megtörténtek, szemben a tervezett júniusi időponttal, 180 mázsa halat tudnak megmenteni.
A rehabilitációs projektről bővebben
A rehabilitációs munkálatok valójában két projekt részei. Az egyik a „Gyála I.” projekt, azaz a Gyálai Holt-Tisza kármentesítése (KEHOP-3.3.0-15-2019-00008), míg a másik a Gyála II. projekt, azaz a „Gyálai Holt-Tisza vízgazdálkodási infrastruktúrájának komplex fejlesztése” (KEHOP-1.3.0-15-2021-00028).
A Gyálai Holt-Tisza rehabilitációjának, illetve szabályozásának igénye már az 1990-es évek elején felmerült. A megvalósítási lehetőséget számos tanulmány vizsgálta, de az illetékes, Ativizignek a kivitelezésre forrás nem állt rendelkezésére – olvasható a projekt hivatalos honlapján.
A 2014-2020-as EU pályázati ciklusban a tervezett rekonstrukció a mederiszap szennyezettsége miatt nem valósulhatott meg. Az iszap kezelésére a KEHOP 3.3.0 konstrukcióban nyílt lehetőség.
A Gyálai Holt-Tisza környezeti állapotáról számos korábban készített dokumentációból és környezeti hatástanulmányból voltak ismeretek. Mindezek összegzésére, valamint a tényleges szennyezés mértékének teljes körű felmérése és értékelése érdekében az egész holtágra kiterjedő tényfeltárás zajlott 2019-ben.
A tényfeltárás megállapította, hogy a szennyeződéssel érintett terület kizárólag a holtág úgynevezett. „Feketevíz” szakasza, mely a lakóterületekhez legközelebb esik. Ez a holtág kármentesítendő szakasza.
A „Gyálai Holt-Tisza rekonstrukciója” KEHOP-1.3.0-15-2016-00016 projekt keretében, az előkészítő munkálatok során a geodéziai felmérés mellett a holtág iszapjának akkreditált minőségi vizsgálatai is megtörténtek több ütemben. A jogszabályokban meghatározott tartalmú részletes tényfeltárás keretében a Feketevíz több, mint 600 pontján végeztek iszapvizsgálatot.
Az iszapvizsgálat során a minták toxikus fémtartalmát (As, Ba, Cd, Cr, Cu, Hg, Mo, Ni, Pb, Sb, Se, Zn), a szerves kötésben lévő oldott szén összes mennyiségét (DOC), klorid-ion, fluorid-ion, szulfát-ion tartalmát, a kioldódó szilárd anyagok összes mennyiségét (TDS), fenolindex tartalmat, alifás szénhidrogéneket (TPH), benzolt, toluolt, etil-benzolt, xilolokat, egyéb alkilbenzolokat (BTEX), valamint policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH) mérték.
A vizsgálatok eredményei alapján csekély mértékben nehézfém szennyezettségre, valamint jelentős mértékben szénhidrogén szennyezettségre derült fény.
A szennyeződés mellett a mederben bekövetkezett kedvezőtlen irányú biológiai változások a környezetet és a helyben lakók alapvető életfeltételeit jelentősen rontó, időszakos intenzív szaghatást eredményeznek, továbbá nemkívánatos élőlények, kártevők, élősködők felszaporodása is megfigyelhető volt.
A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a holtág mederüledéke (iszapja) jelen állapotában – a holtág vizében oldott állapota miatt – hosszabb távon veszélyt jelent az azzal rendszeresen érintkezőkre. Mindezek okán sorolta az EU Vízkeretirányelv alapján készült Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve a holtágat gyenge állapotúnak.
Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) a június 15-i állapotokat össze is foglalta mindkét projektet illetően. A vízterület rehabilitációját a pályázati anyag szerint 2023 végére kell befejezni.
A két tájékoztató PDF formátumban ITT és ITT érhető el. Az állománymentő halászatok előtt általános horgászati tilalmat rendeltek el, amelyet később újra feloldottak, és most úja bevezették.
A Szegedi Herman Ottó Horgászegyesület tájékoztatása alapján július elsejétől tehát (egészen az év végéig) megint tilos a peca a Gyálai Holt-Tiszán.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotók: Szeged TV Facebook-oldala, Szegedi Herman Ottó Horgászegyesület)
