Június 19-én, csütörtök hajnalban ismét beszakadások történtek a parajdi sóbánya környékén, a veszélyzónában – jelentette be a Hargita megyei prefektus egy helyszíni sajtótájékoztatón.
Az újabb omlások nyomán sólé ömlött a Korond-patakba, miközben két helyen is édesvíz tört be a felszín alá, ami tovább növelte a patak sótartalmát – írja a Transtelex.
A következmények súlyosak: teljesen kipusztult a halállomány a Kis-Küküllőn, és a hatóságok szerint egyre több elhullott hódot is találnak a folyó mentén. Közben több településen nincs vezetékes víz, és a vízszennyezés már elérte a Marost is.
Bár a patak vízelterelését célzó munkálatok a tervek szerint haladnak, az újabb sókilökődések miatt a helyzet változatlanul súlyos.
Az előkészületek során már három munkaponton dolgoznak, készülnek a töltések, és a csővezetékek betonbakos rögzítéséhez szükséges egyeztetések is zajlanak – mivel ezek egy része magánterületen történik.
A sóval terhelt víz mostanra eljutott a Marosba is, sőt csütörtökön Arad megyében, Soborsint térségében is kimutatták a sószennyezést – közölte Ervin Luci, az országos vízügyi hatóság igazgatóhelyettese.
A magyar hatóságokat naponta kétszer tájékoztatják a romániai mérésekről. A vízügy a Hidroelectricával együttműködve újabb víztározókat nyit meg a hígítás érdekében, hogy a szennyezés minél kisebb mértékben érje el Magyarország területét.
A Maros megyei prefektusi hivatal szerint a Kis-Küküllő teljes halállománya elpusztult. Bár a víz kezd áttisztulni, a meder alján jól láthatók az iszap által részben betakart tetemek. A vízfelszínen nincsenek elhullott halak, de a folyó gyakorlatilag „haldoklik” – állítják a szakértők.
A természetes regenerációra legfeljebb a Kis-Küküllő felső mellékfolyóiban van esély, főként Erdőszentgyörgy fölött, de csak akkor, ha a szennyezés teljesen megszűnik. Június 14-én mintegy 200 kilogramm halat telepítettek ezekbe a mellékágakba, azóta megfigyelés alatt tartják őket.
A Maros Vízügyi Igazgatóság négy ponton, naponta kétszer méri a Kis-Küküllő vízminőségét. Csütörtök reggel 6 órakor Dicsőszentmártonnál 1783 mg/l sótartalmat mértek, Gyulakután pedig ennél is magasabbat, 2850 mg/l-t. A dicsőszentmártoni víztisztító állomás továbbra sem működik, így a városban és több környező községben – például Ádámoson, Szászbogácson és Vámosgálfalván – szünetel a vezetékes vízellátás. Az ivóvíz-ellátást jelenleg tartálykocsik biztosítják.
A Maros megyei katasztrófavédelem a Temes, Bukarest-Ilfov, Szilágy, Szeben, Máramaros, Bihar, Brassó, Suceava és Neamț megyei egységek segítségével az elmúlt 24 órában összesen több mint 1,2 millió liter vizet osztott szét – ebből 581 ezer liter ivóvíz, 567 ezer liter háztartási célú víz, és 77 ezer liter állatok itatására szolgált. A vízszolgáltató Aquaserv további 62 ezer liter ivóvizet szállított ki a maroscsapói üzeméből.
Jelenleg 73 ivóvízelosztó pont működik a megyében, számuk folyamatosan változik a lakossági igények függvényében.
A vízügyi hatóság szerint a halállomány visszatelepítésére csak akkor lesz lehetőség, ha a vízminőség tartósan javul. Addig viszont a folyók és a part menti élővilág a túlélés határán egyensúlyoz.
Továbbra is változatlan a helyzet a Maros magyarországi szakaszán a parajdi sóbánya katasztrófája után – erről Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője tájékoztatta a Magyar Nemzetet.
Mint mondta, a víz sókoncentrációja nem haladja meg a határértéket, a vízminőség megfelel a hazai előírásoknak.
A fokozott ellenőrzés azonban továbbra is érvényben van: naponta négyszer vizsgálják a Maros vizét hat kijelölt ponton, és ezt az intenzív mintavételt a haváriás helyzet megszűnéséig fenntartják.
A magyar vízügyi szervek elővigyázatosságból már korábban értesítették a térség gazdálkodóit, és maximális szintre töltötték az öntözőrendszerek tározóit. A hatóság hangsúlyozta: amennyiben a sókoncentráció átlépi a megengedett értéket, az öntözést azonnal felfüggesztik.
A vízügy minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy megvédje a hazai vízbázisokat – erősítette meg a szóvivő.
Mint ismeretes, a Szegedi Tudományegyetem június 17-i közleményében saját méréseire hivatkozva megerősítette, hogy a parajdi szennyezés elérte Magyarországot, a Maros sótartalma megemelkedett, egyes helyeken a megszokott érték másfélszeresét mérték.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Apele Române Mureș FB-oldal)
