2024. november 22. péntek | Cecília
Halgazdálkodás

A Dunába kecsegéket, a Tiszába és a Marosba menyhalakat telepítettek

A Dunába kecsegéket, a Tiszába és a Marosba menyhalakat telepítettek

A Fővárosi Horgászegyesületek Szövetsége (Főhesz) a Dunába helyezett ki kecsegéket, a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége (HECSMSZ) pedig a Tiszába és a Marosba telepített menyhalakat. 

Egy héten leforgása alatt a második alkalommal került sor kecsegetelepítésre a Dunán. Azt követően, hogy április 27-én a Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége (Kemhesz) 300 kilogramm haljellel ellátott kecsegét helyezett ki Esztergomnál, május 4-én a Főhesz gyarapította a folyó kecsegeállományát. 

Megtörtént az idei második kecsegetelepítés Mohosz-pályázat keretében – közölték, utalva arra, hogy március 30-án közel két tonna mennyiségben engedtek szabadon a jelenleg „nem fogható” halfajból Visegrádnál.  

A legutóbbi helyszín a Szentendre és Leányfalu közötti Duna-szakasz volt. A halszállító kicsivel 12 óra után érkezett meg a 300 kilogramm, 0,7 kilogramm átlagtömegű halakkal, amelyeket ládákba rakva hordtak le a Főhesz halőrei a folyóba a minél kevesebb sérülés érdekében. 

A kecsegék ezúttal is egyedi azonosítót is kaptak, egy zöld színű kis csövecskét a hátukba. Így ni:

Fotók a telepítésről:

A HECSMSZ is haltelepítésről adott hírt.

Április 5-én, pénteken 15.000 darab menyhal érkezett a Csongrád-Csanád vármegyei folyószakaszokba. 5000 jutott a Marosba, 10.000 ezer pedig a Tiszába. 

Az előnevelt ivadék menyhalakat a HECSMSZ a bajai Megafish Kft.-től szerezte be. 

Fotók a telepítésről:

Mint ismeretes, a Mohosz 2021-ben indította el nagyszabású kecsegeprogramját, amelynek célja, hogy 2025-től az éves dunai vagy tiszai területi jeggyel rendelkező horgászok évente 2 darab, 60 centiméter feletti példányt megtarthassanak.

Ennek érdekében rendszeressé váltak a két folyóban a kecsegék telepítése. A feltétel az, „konszenzusos elvi döntés született” arról, hogy csak akkor válhat foghatóvá a kecsege, „ha sikerül bizonyítani a faj megfelelő állományát” – erről még a kecsegeprogram elindulásakor írt a Mohosz. Részletek ITT.

A Dunában és a Tiszában szabadon engedett kecsegék közül nagyon sokat egyedi haljellel láttak el. A hátúszó mögött, az izomzatba rögzített sárga színű haljelek egyik oldalán a Mohosz-felirat, másik oldalán pedig az egyedi sorszám látható.

A Mohosz azt kéri, hogy amennyiben egy horgász ilyen, egyedi haljellel ellátott kecsegét fog, a haljel levétele nélkül jegyezze fel annak sorszámát (lehetőleg fotóval is alátámasztva), a fogott hal testhosszát, tömegét, a vízterület nevét és víztérkódját a fogás pontos helyének megjelölésével (GPS-koordináták vagy a legközelebbi település neve), és természetesen az adatok rögzítését követően azonnal, kíméletesen helyezze vissza a vízbe.

A rögzített az adatokat és a fotót e-mailen a [email protected] címre vagy levélben a Mohosz postacímére (1511 Budapest, Pf. 7) kérik eljuttatni a beküldő adatainak megadásával. 

A program végrehajtását segítő, a jelölt halak adatait beküldő horgászok között ösztönzésül évente értékes nyeremények, többek között dunai és tiszai éves (összevont, illetve adott szakaszra szóló) területi jegyeket sorsolnak ki.

Azért is lenne fontos, hogy minél több bejelentés érkezzen, mert azon túl, hogy megbízott szakemberek által végzett állományfelmérő halászatokkal rendszeresen monitorozzák a vizeket, a másik információforrás maga a horgász a jelölt halak vándorlását illetően. 

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(fotók: Főhesz, Mohosz)