A halgazdálkodási ágazatban uralkodó munkaerőhiányt a gépesítés növelésével lehetne ellensúlyozni. Erről Németh István a Magyar Akvakultúra Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke beszélt. Szerinte minél kevesebb élőmunka felhasználással kellene elvégezni a feladatokat.
Évet értékelt Mahal elnöke. Németh István korábban a halgazdálkodás fekete évének nevezte 2021-et, most azonban már árnyaltabban fogalmazott, és közepes eredményről beszélt a Halászati Lapok januári számában.
„A közepes eredmény a tógazdaságok termelési eredményére mondható, mivel a már jól ismert agrometeorológiai nehézségek, a csapadékhiány, az aszály, a kora tavaszi hideg, és a nyári nagy meleg nehéz helyzetbe hozta a termelőket. A pontyok rejtélyes kiesése sem kedvezett az eredményességnek, de ezzel együtt biztosított volt a hazai fogyasztók egész évi halellátása. Ez annak is köszönhető, hogy a haltermelők önként korlátozták az exportot, így a kisebb termelés mellett sem alakult ki halhiány a belföldi piacon” – nyilatkozta Németh István.
Elmondta azt is, a fogyasztók drágábban jutottak ugyan haltermékekhez tavaly, mint egy évvel korábban, de a kisebb áremelkedés azért következett be, mert a termelés inputanyagai jelentősen drágultak, és a haltermelők kénytelenek voltak az áremelkedés legalább egy kis részét már a tóparti árban érvényesíteni.
A drágulást egyébként a legnagyobb belpiaci vevő, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) is elismerte, vagyis a szervezettel sikerült magasabb árban megállapodni – tette hozzá a szervezet első embere.
Miután fel kell felkészülni a klímaváltozás okozta tartós problémák megoldására, ezért az elnök külön kitért arra, hogy milyen kitörési pontok fogalmazhatók meg a haltermelők számára.
Több előrelépési lehetőség áll rendelkezésre – fogalmazott Németh István. Ilyen lehet a technológia gépesítésének a növelése, mivel egyre nehezebb, sőt, leginkább nem lehet segédmunkaerőt találni a halászatba, embert toborozni időszakos munkavégzésre.
És, hogy a halgazdálkodásban milyen extrém, gépiesített technikák is léteznek, arra nagyon jó példa ez a videó, amelyben azt láthatjuk, hogy a halakat egy csövön (egy hatalmas halcsúszdán) keresztül több kilométert utaztatják, mire vízbe érnek.
A lehalászás, a halkiemelés már géppel is megoldható, és minél kevesebb élőmunka felhasználással kell elvégezni a feladatokat. Ezt indokolja az is, hogy bár a munkabérek jelentősen emelkedtek – január elsejétől a minimálbér 200 ezer, a bérminimum 260 ezer forint –, mégsem jön elegendő munkaerő az ágazatba – fejtegette Németh István.
Arra is emlékeztetett, hogy az egyre növekvő önköltség igen nehéz feladatot ró a haltermelőkre. A kukorica és a takarmánybúza ára megkétszereződött, a tápárak szintén 50-60 százalékkal nőttek, s emellett az energiahordozók (gáz, villany) ára is a többszörösére emelkedett. Az üzemanyagárak is felfelé kúsztak: a gázolaj literenkénti ára 100 forinttal emelkedett, ezáltal a szállítás költsége is jelentősen drágult. Az inputanyagok drágulását csak kis mértékben lehet elfogadtatni az árakban.
Szerinte a fogyasztóknak el kellene ismernie, hogy a magyar hal ár-érték aránya elfogadható, hiszen a piaci ponty előállítása három évet vesz igénybe, ugyanakkor nélkülözhetetlen fehérjeforrás, mivel olyan mikroelemeket tartalmaz, amelyekkel az egészségünket védhetjük. A halhús pozitív élettani hatásait már sokan jól ismerik.
Az érdekképviseleti munka nagy része a háttérben zajlik, a nagyközönség (ez esetben a tagság) keveset tud erről – mondta az elnök. Pedig az elnökség tagjai, az ügyvezető igazgató egy év alatt számos megbeszélést folytatott a különböző hatósági vezetőkkel, az Agrárminisztérium illetékeseivel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetőivel, és sok hivatalos levelet írtak az illetékeseknek annak érdekében, hogy a halászati ágazat támogatottságát növeljék.
A tagság nagy része erről a lobbi munkáról keveset tud, ami nem jelenti azt, hogy ne volna kellően informált az aktuális helyzetről. Az ügyvezetés napi szinten küldi a fontos információkat a tagoknak, így minden érintett kellően tájékozódhat az eseményekről. Az elnök hozzátette, tavaly ugyan nem jutott annyi pénzügyi támogatás az ágazati szereplőknek, mint 2020-ban, amikor munkahelymegtartó támogatásban részesültek a gazdaságok, és intervenciós halfelvásárlás történt, de a Mahal érdekvédelmi munkájáról tavaly sem kaptak kevesebb információt, mint az előző években. Egyébként a taglétszám növekedése jelzi, hogy a szakmaközi szervezet ágazati szinten 90 százalékban tömöríti az ágazati szereplőket.
900 kilóval nyitották az idei évi telepítéseket Vas megyében. Részletekért KATTINTS IDE!
214 millió köbméter vizet használtak fel a halastavak 2021-ben. Tudj meg többet IDE KLIKKELVE!
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
