Interjú jelent meg a Halászati Lapok februári számában a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) 2023 márciusa óta hivatalban lévő ügyvezető igazgatójával, Timmel Edével. A beszélgetésben szóba került a többi között a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) terve a pontytelepítések csökkentéséről.
Timmel Ede elmondta, „az elmúlt hónapokban igyekezett gyorsan belerázódni abba a munkába, amiben az elődje, Sziráki Bence igen magasra tette a lécet”. Úgy látja, hogy a hatóságokkal, a társszervezetekkel, a Mohosszal is nagyon jó együttműködést tudott kialakítani, ami annak is köszönhető, hogy az elődje átadta neki a „kapcsolati hálót”.
2023-ben a Mahal taglétszáma hét új taggal bővült, amit eredményként könyvel el. „Szerintem ez nagy megbecsültséget jelent az ágazatban, mert a 120 taggal már a 90 százalékot is meghaladja a szakmaközi szervezet reprezentativitása. Nekünk az a feladatunk, hogy ezzel az érdekérvényesítő erővel jól éljünk, és jól használjuk fel a munkánk során. A tagság tudja, hogy érdemes a Mahalba belépni, mert nemcsak intenzív és tógazdasági haltermelő, halfeldolgozó cégeket fogunk össze, hanem horgászszervezeti tagjaink is vannak, akik erősítik a hátországunkat” – nyilatkozta az ügyvezető igazgató.
Mint ismeretes, a Mohosz szeretné a pontytelepítések volumenét 85 százalék alá vinni, és növelni a ragadozók, keszegfélék arányát. Timmel Ede úgy gondolja, hogy ez helyes törekvés, mert kívánatos a biodiverzitás megőrzése szempontjából is a többféle halfaj telepítése a természetes- és horgászvizekbe, ugyanakkor fontos tényezőkre is felhívta a figyelmet.
„Nekünk biztosítani kell a faji sokszínűséget, de két dolgot látni kell. Egyrészt azt, hogy egy-egy új halfaj szaporításának, termelésének a technológiai kidolgozása sok pénzbe kerül, mert komoly kutatásfejlesztésre, innovációra van szükség a hatékony, gazdaságos termelés megvalósításához. A befektetett tőkét viszont a termelő szeretné visszakapni a hal árában, netán megelőlegezve átvenni a technológia kidolgozására, mert saját erőből eléggé gyengén áll az ágazat. Másrészt biztos piacot szeretne a termelő az új halfajoknál is, mert jelenleg az új halfajok iránti kereslet meglehetősen hektikus” – mutatott rá az átállás nehézségeire.
Példaként említette, hogy egyik évben nagy az érdeklődés a keszegfélék, a balin, a compó, a domolykó iránt, míg a másik évben már visszaesik ez az igény.
„Itt még szükség van egyeztetésre, partnerségi megállapodásra a Mohosszal, ami garanciát ad a megtermelt extra hal piacára, értékesítésére” – szögezte le.
A hatékonyabb pontytermeléssel kapcsolatban elmondta, a teljesítményvizsgálatokat az utóbbi években kissé elhanyagolták, ezért most egyeztetnek, hogy „felgyorsítva” elvégezhessék azokat. Erre szavai alapján azért van szükség, hogy meg tudják tisztítani a profilt, hiszen jelenleg 32 pontytájfajtával dolgozik az ágazat. Ha ezt a feladatot teljesítették, akkor foglalkozhatnak majd ponty-genomtérkép megrajzolásával – tette hozzá kérdésre válaszolva.
A Mahal és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) kapcsolata is téma volt a beszélgetésben. Erről úgy fogalmazott Timmel Ede, hogy némi előremozdulást tapasztalnak, de nem lehetnek elégedettek.
„Az OVF fő feladata az ország vízgazdálkodási terveinek a megvalósítása, és ebben mi, halasok csak kis szereplők vagyunk. A vízvisszatartásban azonban nagyobb szerepet kaphatunk, mert a halastavaknak is van potenciáljuk a vízmegtartásban. Ezt a vízügy középirányító szervezete is látja, de további egyeztetésekre van szükség ebben a kérdésben is” – hangsúlyozta.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Pecaverzum)
