Elszomorítóan kevés széleskárász-telepítés történt 2024-ben

Nagyon kevés, összesesen 505 kilogramm széles kárászt telepítettek az egész országban 2024-ben. A megvalósult halasítások mennyisége közel hatvan százalékkal csökkent 2023-hoz képest.

Az őshonos aranykárász sajnos már szinte olyan ritka, mint a fehér holló. Hivatalosan nem számít védettnek, pedig haltani kutatók szerint indokolt lenne. Megtartani viszont horgászfogásként nem lehet, egész évben tilalom van rá, a nem fogható fajok közé tartozik (hasonlóképp a kecsegéhez és a vágódurbincshoz).

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai alapján 2021-ben 1613 kilogramm, 2022-ben 155 kilogramm, 2023-ban pedig 1250 kilogramm széles kárászt telepítettek országszerte. Ez három év alatt összesen 3018 kilogrammot tett ki.

A Pecaverzum újfent közérdekű adatigényléssel fordult a Nébih felé, hogy megtudjuk a legfrissebb adatokat.

A hatóság honlapunk számára megküldött összesítéséből kiderül, hogy 2024-ben három alkalommal, három helyszínen helyeztek ki aranykárászt összesen 505 kilogramm mennyiségben, ami 59,6 százalékos csökkenés 2023-hoz képest.

Október 21-én az Öreg Csuka Kft. helyezte ki a legnagyobb tételt, 400 kilót a Halászi Kavicsbányatóba (víztérkód: 08-0257-1-5).

Október 31-én a Kisoroszi Nyurgaponty Horgász Egyesület mindösszesen 5 kiló széles kárásszal gyarapította a Cseres-tó (víztérkód: 13-0209-1-1) állományát.

November 22-én a Mezőlaki Horgász Egyesület 100 kilós telepítést hajtott végre a mezőlaki 2. számú horgásztónál (víztérkód: 19-0040-1-4).

Széleskárász-telepítések az elmúlt négy évben:

2021: 1613 kilogramm

2022: 155 kilogramm

2023: 1250 kilogramm

2024: 505 kilogramm

A 2021-től 2023-ig terjedő időszak összefoglalója elérhető ITT.

Lévai Péter azon kevés haltermelők közé tartozik Magyarországon, aki még palettán tartja a széles kárászt vagy más néven aranykárászt, sőt valójában a halas szakmában az ő nevével azonosítják a faj termelési technológiájának kidolgozását. Korábbi interjú a haltermelővel ITT.