A legtöbb munkahelyen már decemberben készülnek az év zárására. A halászati ágazatnak azonban még sok volt a teendője, mivel a karácsonyi ünnepekre kellett biztosítani a kiváló magyar halat a családok számára. Ugyanis a hazai haltermés 45-50 százalékát akkor értékesítik a halgazdaságok – olvasható a Halászati Lapok legfrissebb, januári számában.
Karácsonyra általában úgy kell készülnie az ágazatnak, hogy az időjárás nem túl kedvező az év utolsó szakaszában. Lévai Ferenc, aki az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) szóvivője, a saját tógazdaságában tapasztalta, hogy az őszi lehalászás a csapadékban bőséges időjárás és így a leeresztő csatornák telítettsége miatt nehezebb volt, mint várták.
A téli vízbőségnek persze örülhettek a korábbi aszályos hónapok után, ugyanis a kiszáradt talajnak is szüksége van vízutánpótlásra. A haltermelők számára ebben a kiemelten fontos időszakban a lehalászást nehezítő csapadékos időjárás azonban kifejezetten hátráltató tényező volt.
Ami a múlt év termelési eredményeit illeti, pontos adatokkal még nem szolgálhatunk, de annyi már látszik, hogy közepes „terméssel” zárták a haltermelők a 2023-as évet.
A szóvivő két okot említett: az egyik, hogy a korai hűvös tavasz miatt az ezüstkárász – amely leívott a tavakba – rendkívüli módon elszaporodott és elfoglalta az élettereket, így a hűvös időjárás miatt a megszokottnál két héttel később ívó pontyivadékokat csaknem kiszorította a planktonban bővelkedő vizekből. Ez a hozamokban már mérhető kieséseket okozott.
A másik oka a megszokottnál kevesebb termésnek, hogy a takarmányozásból a vártnál gyengébb termésátlag miatt kimaradt a kukorica, ezért a tógazdaságokban a természetes tápanyagforrás biztosítására kellett koncentrálni. Nagyobb mértékben juttatták ki a tavakba a szerves trágyát, hogy a megnövekedett planktonképződés részben pótolja a halak táplálékát.
Pozitívumként kell értékelni azt is, hogy nem voltak elzsírosodott halak, kiváló kondícióban, jó ízű hússal nevelkedtek az állományok.
Ugyancsak jó hír volt az is, hogy a takarmányárak az év második-harmadik negyedében 40-50 százalékkal mérséklődtek a tavalyelőttihez képest. Az ismert okok miatt 2022-ben 30 százalékkal kevesebb halat tudtak az ágazat szereplői termelni, így a tavalyi évben erősödött a kereslet a halak iránt.
A hozamot jelentősen csökkentette a védett halevő állatok okozta kár is. Elsősorban a kis- és a nagy kormorán szinte egész évben dézsmálta a tavakat, az enyhe időjárás miatt be nem fagyó tavak kínálta bőséges zsákmány miatt.
A klímaváltozás egyik jelzése az is, hogy a kormoránok fészkelő állománya is elszaporodott idehaza, amely nemcsak a haltermelők pénztárcáját vékonyítják, hanem a fészkelő helyeik környezetét is tönkre teszik. Ha már mindent lepusztítottak, akkor viszont továbbállnak, és új helyet keresve – más madarak fészkeit birtokba véve – folytatják tovább a természet rombolását.
Régi vágya az ágazat szereplőinek, hogy a természetvédőkkel közös hangot találjanak abban, hogy gyérítsék az irgalmatlan kárt okozó madársereget, amely 3-5 ezer tonna(!) hal elpusztításáért felelős. Ez a mennyiség pedig már érzékenyen érinti mind a horgász-, mind a halpiacot egyaránt.
A halárral kapcsolatban viszont elmondható, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) és Mahal ártárgyalásain megszületett egyezségnek köszönhetően a haltermelők árai 15 százalékkal mérséklődtek.
Az exportlehetőségek azonban beszűkültek, mivel a lengyel és a román piacon visszaesett a kereslet a magyar halak, haltermékek iránt. A lengyeleknél csökkent a fogyasztás, míg a románok az olcsóbb bolgár hallal váltották fel a magyar halat. Szerencsénkre a bolgár hal messze nem olyan jó minőségű, mint a magyar, ezért ez várhatóan kedvez a magyar hal növekvő vásárlásának.
Lévai Ferenc a halfogyasztással kapcsolatban hangsúlyozta, idehaza is érzékelhető volt, hogy a lakosság kevesebb élelmiszert, így kevesebb halat vásárolt.
A halászati ágazatnak évtizedekig problémát okozott, hogy a halászat nem kapja meg azt a támogatást, amit minden más mezőgazdasági ágazat megkap. Az uniós keret terhére azonban krízistámogatás címen megkapták azt a forrást, ami segítette az ágazat szereplőit a magas takarmányárak kompenzálásában.
A szóvivő végezetül elmondta, hogy az ünnepek előtti hetekben friss hallal, bőséges választékkal várták a vásárlókat.
Hogy miért nagyon kártékony az ezüstkárász, arról EBBEN A CIKKBEN ÍRTUNK.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Idegenhonos Inváziós Fajok Tudásbázisa/Sallai Zoltán)
