A decemberben elfogadott úgynevezett agrársaláta törvény rengeteg változást hoz 2024-től a horgászok számára. Cikksorozatban foglaljuk össze a legfontosabbakat. Ez a harmadik rész.
A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) honlapján pár napja megjelent a december 15-i választmány ülés jegyzőkönyve, amelynek keretében 13 napirendi pontot tárgyaltak. Ezek között az egyik a 2024. évi várható jogszabályi változásokról szólt, amelyek a horgászszektor számos szereplőjét érintik.
A legfontosabbak Dérer István, a Mohosz elnökhelyettese foglalta össze megszólalásában. A Pecaverzum pedig témákra bontva cikksorozatban számol be az általa elmondottak alapján az úgynevezett agrársaláta törvény horgászatot érintő rendelkezéseiről, amelyeket az Országgyűlés elfogadott, és azokat kihirdették a Magyar Közlönyben
Cikksorozatunk első részében a bevezetetett új fogalmakról, a másodikban az anyagiakról és a halőrök ellenőrzési jogosítványával kapcsolatos elképzelésről számoltunk be, most pedig a telepítésekre vonatkozó változásokról adunk hírt.
A fentebb említett törvény egyik pontja enyhítéseket fogalmaz meg a halgazdálkodók számára, és egyben megnehezíti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálatának (ÁHSZ) a munkáját.
Eddig a jogszabály úgy rendelkezett, hogy minden tervezett telepítést 72 órával előre be kellett jelenteni a Nébih Halgazdálkodási Szakrendszerében, ezen változattak most.
„Abban az esetben, ha egy ködös, téli reggelen felhívják Puskás Norbert alelnök urat, hogy találtak a lehalászásnál egy 1,1 kilogrammos sügért, akkor ő el is indulhat, mert innentől kezdve nem kell az előzetes bejelentést teljesítenie, hanem elegendő a telepítés megvalósulása előtt legalább 3 órával a tényt bejelentenie. Ez a pontyra nem terjedhet ki és az éves összes halmennyiség 10 százalékát meghaladó esetek kivételével áll ez a szabály elő” – szemléltette egy életszerű példával Dérer István, hogy ez a gyakorlatban mit is jelent majd.
A szervezetvezető felhívta a választmányi ülésen résztvevőinek a figyelmét, hogy „ez egy olyan fegyver, amivel csak indokolt esetben szabad élni”.
Azt is közölte, hogy az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) munkatársai rajta lesznek, hogy ezeket külön monitorozzák. „Be kell bizonyítanunk, hogy erre valós piaci igény volt” – hangsúlyozta Dérer István.
A korábbiban nagy nehézséget okozott a halgazdálkodásra jogosultaknak a 72 órás bejelentési kötelezettség, ugyanis sokszor a halászatok meghiúsulhatnak vagy a sikerességük a vártnál kisebb. Illetve valóban olyan is előfordulhat, hogy hirtelen kerülnek elő telepítésre szánt halak mondjuk kényszerhalászat miatt vagy más okból.
2024-től tehát lehetőségük lesz a telepítést végzőknek arra, hogy szinte ad hoc végezzék el a halasítást. Ez jelentős engedmény a számukra, viszont az ÁHSZ munkáját megnehezíti, az ellenőrizhetőség sérül.
Képzeljük el valóban azt a szituációt, amelyet Dérer István vázolt. Azon a ködös reggel mondjuk hajnali 4 órakor bejelentik, hogy 7 órakor terveznek egy telepítést. Ebben az esetben az ÁHSZ-nek szinte esélye sincs kiérni a helyszínre, főleg ha helyileg is távolabbra esik. Lehet, hogy még be sem ért senki a munkahelyére, mire már a telepítést régen lezavarták.
Nem véletlenül mondta a Mohosz elnökhelyettese is, hogy ez egy „fegyver”, mert valóban lehetőséget ad arra, hogy a haltelepítők az éj leple alatt pikkpakk – a legkisebb ellenőrzési kockázattal – akár olyat is megtegyenek, amelyet nem lenne szabad.
A haltelepítéseket egyébként a helyileg illetékes kormányhivatalokhoz tartozó halászati felügyelők is ellenőrizhetik, de hamarabb ők sem fognak a halak kihelyezéséről értesülni, mint 180 perc.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet)
