Patakokban folyik a vér, ha száz kormorán betör egy vermelőhelyre

Fias Dénessel, a Bács-Kiskun Megyei Horgász Egyesületek Szövetsége (Bácshosz) halőri csapatának vezetőjét kísérte el a Kiskunsági-főcsatornára a Haldorado stábja. A tassi forgatás témája a nagy kormoránok gyérítése volt.

Fias Dénes elmondta, ez egy munkavégzés, szigorú engedélyekhez és feltételekhez van kötve, amelyet két évente kell megújítani az adott terület környezetvédelmi hatóságánál.

„Ők szabják meg a feltételeket is, országszerte ez mindig változik. Nekünk nem szabták meg, hogy hány maradat lőhetünk ki” – árulta el, hozzátéve, hogy sok helyen viszont ezt maximalizálják.

„Jön, eszik halat, el kell fogadjuk. Azzal van nagy problémánk, hogy iszonyatos mennyiség van, a vizeinkben már valószínű nincs annyi hal, hogy ezt a mennyiségű halat, ami a hideg időben északról ide áramlik, kiszolgálja” – állapította meg.

De nemcsak a halállományban, a part melletti fákban is nagy károkat okoznak ürülékükkel. Arról számolt be, hogy azoknak a fűzfáknak és nyárfáknak a hetven százaléka, ahol megtelepednek, egy-két éven belül kipusztul.

A Bácshosz 2018 óta végzi a kormoránok gyérítését, egy nap alatt hatvan volt a rekord, de már a tíz is jónak számít. Évente háromszáz-négyszáz példányt ejtenek el.

„Ha száz madár egy vermelőhelyre betör, ott szó szerint patakokban szokott folyni a vér. Azt kell elképzelni, hogy a madarak egy öbölben elkezdik tolni kifelé a halakat, amelyek elkezdenek kiugrálni a partra csak azért, hogy meneküljenek” – hozott egy szemléltető példát Fias Dénes a nagy kormoránok taktikájára.

További káros hatásnak nevezte, hogy a vermelés megzavarásával a hal maradék erőforrását emészti fel, elfogy az energiája, érzékenyebb lesz a halbetegségekre. Fias szerint a megsebzett halak kilencven százaléka halpenészes lesz, ami pusztuláshoz vezethet.

Beszámolt arról is, hogy a vadászokkal küzdenek. „Egyszerűen nem akarják elfogadni azt a tényt, hogy mi itt munkát végzünk, nem kacsázunk, nem libázunk” – értetlenkedett.

Az interjúrészt követően akcióban is megfigyelhetjük a kormorángyérítést, amelyet terepszínű álcaruházatban végeztek. Végül három fegyverrel hét maradat lőttek ki.

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) 2022-es számítsa szerint a vonuló kormoránállományok mintegy hathónapos itt tartózkodásuk alatt 5500 tonna halveszteséget okoznak évente, ami több mint hárommilliárd forint volt akkori értéken.

A nagy kárókatona Európában napi 1000 tonna halat fogyaszt el, ami jókora pénzügyi veszteségeket okoz, emellett stresszeli a tenyésztett halakat, és a veszélyeztetett fajokra való ragadozással veszélyezteti a biológiai sokféleséget. Az Európai Akvakultúra Termelők Szövetsége (FEAP) az év elején kritikus állásfoglalást adott ki, amelyben felvázolja a nagy kárókatona növekvő populációjának kezelésére szolgáló, összehangolt európai stratégia sürgető szükségességét. Részletek ITT.