Hatalmas kormoránseregről tett közzé videókat közösségi oldalán Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) vezérigazgatója.
Két felvételt is posztolt a több ezer nagy kárókatona alkotta csapatról.
„Újév, régi probléma. Minden többi kérdés csak felesleges szócséplés. Meddig még?” – írta a felvétekhez Szári Zsolt.
Az egyik videóban az is hallható, hogy a vezérigazgató az „s” betűt hosszan kimondva próbálja meg elriasztani a halfogyasztó szárnyasokat.
A nagy kárókatonákat a BHNp Zrt. riasztja és gyéríti, a 2014-től 2023-ig rendelkezésre álló adatok szerint évről évre emelkedett a kilőtt madarak száma, tíz év alatt majdnem megnégyszereződött. Míg 2014-ben csak 669-et ejtettek el, addig 2023-ban már 2265-öt.
A 2023-as balatoni kormorángyérítésről össszefoglaló videó is készült:
A nagy kárókatona Európában napi 1000 tonna halat fogyaszt el, ami jókora pénzügyi veszteségeket okoz, emellett stresszeli a tenyésztett halakat, és a veszélyeztetett fajokra való ragadozással veszélyezteti a biológiai sokféleséget. Az Európai Akvakultúra Termelők Szövetsége (FEAP) kritikus állásfoglalást adott ki, amelyben felvázolja a nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo sinensis) növekvő populációjának kezelésére szolgáló, összehangolt európai stratégia sürgető szükségességét. Részletek ITT.
A nagy kárókatonák riasztását, gyérítését az illetékes környezetvédelmi hatóság által kiadott engedély birtokában horgászszövetségek végzik.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége például tavaly 200, a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetsége (Főhesz) pedig 306 madarat lőtt ki.
A nagy kárókatonák vagy más néven kormoránok gyérítésére azért van szükség, mert a madarak fészkelő helyük növényzetében és a halállományban nagy kárt okoznak.
Csapatokba verődve, akár tíz méter mélyre is lemerülve kutatnak a vermelő helyeken csoportosuló halak után. Az egész télen zaklatott békés halak – mivel nem tudnak vermelni és a víz táplálékszegény – tavaszra legyengülnek, és fogékonnyá vállnak a betegségekre, amelyek végezhetnek velük.
Nemcsak a hal elfogyasztásával okoznak kárt, hanem a halak sebzésével, parazitás halbetegségek terjesztésével.
A kormoránok kolóniát alkotva megtelepednek a part menti fákra, ahol hosszabb távon nagy mennyiségben felhalmozott ürülékükkel tönkreteszik a part menti környezetet, így más fajok, például a szürke gém vagy a kócsag fészkelőhelyeit is.
Tetemes mennyiségű halat fogyasztanak. A szakma napi 0,5 kilogramm/egyed fogyasztással számol. Naponta 3-5 kilogramm/egyed sebzéssel is számolni kell, mert a nagyobb 2-3 kilós halakra is vadászik, vágja-csípi azokat, de lenyelni csak a maximum 1-1,5 kilós példányokat tudja. A megsebzett halak pedig elfertőződnek, kivéreznek és később elpusztulnak.
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) 2022-es számítsa szerint a vonuló kormoránállományok mintegy hathónapos itt tartózkodásuk alatt 5500 tonna halveszteséget okoznak évente, ami több mint hárommilliárd forint.
Arról, hogy a Dunán horgászó Walter Tamás elborzadt a nagy kárókatonák pusztításáról, ITT ÍRTUNK.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Szári Zsolt FB-videó képernyőfelvétel)
