Az idei év első négy hónapja várakozással telt a magyar halászati ágazat szereplői számára is. Az időjárás több esetben felülírta a megszokott helyzetet, mivel a korai meleg a sekélyebb vizű tógazdaságok tavait hamarabb felmelegítette, mint ahogy ez évtizedek óta történt. Ennek pedig olyan következményei voltak, hogy a ponty korábban „ébredt fel” a téli álmából, ugyanakkor a víz minősége is több figyelmet kívánt, az oxigénhiány mellett pedig halbetegségekkel is számolni kellett.
Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke a Halászati Lapok legfrissebb számában azt nyilatkozta, számos külső tényező nehezíti a termelést, emellett a piaci helyzet sem rózsás és problémák vannak az értékesítés területén is.
A korai felmelegedés felborította a halak a biológiai ciklusát, a tavak vizei túlmelegedtek, aminek következtében robbanásszerűen ment végbe a halak ívása.
„Nagy nehézséget okozott ez a meleg a csuka előnevelésben, a pontyszaporítás előkészítésében, illetve a telelői kapacitások tartásában. Nem számítottunk a klímaváltozás ilyen gyors felpörgésére, ez ugyanis komoly hátrányt jelentett a tavalyi halkészletek tárolásában, a szaporítások előkészítésében. A halak akklimatizációja lassabb, mint amilyen gyors a klímaváltozás. Olyan problémáink voltak, hogy a kihelyezett csukalárva a meleg víz miatt a kannibalizmus jeleit mutatta, a nagyobb lárvák elkezdték enni a gyengébb, kisebb lárvákat. Sietni kellett a süllőszaporítással is, míg a pontyanyákat is el kell különíteni egymástól, mert ezen a hőmérsékleten könnyen elszórhatják az ikrát, így az nem lesz elegendő a szaporításhoz” – sorolta a gondokat a Mahal elnöke.
A piaci helyzetről szólva kijelentette, folyamatosan zsugorodik, emellett az étkezési halak iránt jelentősen csökkent a vásárlók igénye. A tavalyi háromnyaras pontyból és busából számottevő tételek szorultak be.
„A ragadozó halaknál és keszegféléknél azonban nem kell ilyen tételekről beszámolnom, mert tavaly ősszel a horgászszervezetek a ragadozó halfajokat, a keszegféléket nagyobb mennyiségben felvásárolták, és ez is jelzi, hogy a horgászokkal kitűnő a kapcsolatunk. Az egész piaci szegmensben nő a horgászok szerepe, jelentősége, ezért is kell nagy figyelmet fordítanunk a horgászszervezetek minőségi kiszolgálására. Visszatérve a piacra: tavasszal nem nőttek úgy az árak, ahogy ezt a haltermelők elvárták volna, így gyakorlatilag a tavaly őszi árakon köttettek az értékesítési szerződések. Hozzáteszem, hogy a busánál még árcsökkentést is végrehajtottunk. Jelenleg is tároljuk az őszi halkészleteket, ami a cégek pénzügyi stabilitását rendkívüli módon megnehezíti. Az eladatlan készletek ugyanis csak viszik a pénzt és nem hozzák. Mindezek mellett az exportpiacok sem úgy működnek, ahogy korábban, ugyanis csökken az édesvízi halak iránti kereslet, így a magyar exportlehetőségek is szűkülnek. Ezt érzik azok a nagyobb haltermelők, akik az exportpiacokon is jelen vannak” – mondta Németh István.
A szakember szerint tartós aszály van jelenleg is Magyarországon, ami az alföldi körtöltéses tavakat nem érinti. És szoros összefüggésben van a klímaváltozással az is, hogy gyakran ismeretlen halbetegségek is megjelennek.
„Ezek jelentős halelhullást okoznak a természetes vizekben és a tógazdaságokban egyaránt. Az álomkór, a koi herpeszvírus megbetegedések prevenciója nem megoldott, gyógyszeres kezelés nincs, ezért jelentős darabszám kieséssel küzdünk a tógazdaságokban. A tavaszi felmelegedő vizeken a teleltetést követően jelentős egyedszámú pontyelhullást tapasztalunk. Ezúton is kérjük a kutatókat és a MATE-AKI-HAKI munkatársait, hogy próbáljanak az ágazat segítségére lenni ezen betegségek eredetének felderítésére, és a prevenció megszervezésében. Mi haltermelők úgy érezzük, hogy egy sötét szobában kergetünk egy fekete macskát, mert még támpontunk sincs ahhoz, hogy mit csináljunk. De segíti az önköltségek csökkentését, hogy a takarmányárak jelenleg reális áron érhetők el. A költségeket viszont növeli, a jövedelmezőséget pedig rontja a halszállítás magas ára, egyrészt az üzemanyagárak növekedése, másrészt a megdrágult útdíjak miatt” – hangsúlyozta a Mahal elnöke, aki arra nem tud értelmes magyarázatot adni, hogy a vírusos halbetegségekre miért nincsenek engedélyezett gyógyszerek az Európai Unióban.
A teljes interjú ITT olvasható el.
Arról, hogy pusztulnak a halak Csongrád-Csanádban és a Duna holtágaiban ITT és ITT írtunk.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Mahal)
