Egy cseppet sem szegte kedvét egy horrosérülés, amelyet egy 8 kilós csuka okozott. Technikát váltott, és ezúttal legyezve fogott a Sebes-Körösben ritkának számító, szép és egészéges márnát.
Nagy hibát követett el horogszabadításnál még a nyáron Vass Norbert, aki egy 8 kilós csuka szájából puszta kézzel próbálta meg kiszabadítani a horgot. A nagy hal azonban csapott egyet a fejével, éles fogai pedig egy szempillantás alatt borotvaként hasítottak bele Norbi ujjaiba.
A sebet jobb híján zsebkendővel és a magyarok csodszerével, szigetelőszalaggal kötözték be. Norbi szerencsére megúszta néhány napos ujjduzzanattal és sebfájdalommal, pedig akár az incidens súlyosabb következményekkel is járhatott volna.
A történet akkor és most is mindenkinek tanulságként szolgálhat: csuka szájához csak fogóval szabad nyúlni!
A szerencsétlenül járt horgásznak egy cseppet sem szegte kedvét az incidens, és a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének e (KHESZ) elküldött legfrissebb beszámolójából kiderül, csak úgy, mint júniusban, október 2-án is a Sebes-Körösön vette üldözőbe a halakat. Annyi lényeges különbséggel, hogy ezúttal egy finomabb készségre váltott, és legyező botot ragadott.
Ezzel a módszerrel sem maradt el a siker. Sőt, nem is akármilyen halat fogott, Nimfa műcsalival 1,5 kiló, 55 centis márnát csalt horogra. A gyakorlott dunai márnázók akár legyinthetnének is erre a hírre, hiszen ők már találkozhattak Norbiénál jócskán nagyobb példánnyal, viszont, ha hozzátesszük a helyszínt, ami ugye a Sebes-Körös, akkor már mindjárt más kontextusba helyeződik az egész történet.
Ezt emelte ki a KHESZ, amely emlékeztetett, hogy a Körösökön a közelmúltban történelmi haltelepítés hajtottak végre, és első ízben helyeztek ki márnákat.
A szövetség megemlíti, hogy a márna esetében egy olyan halfajról van szó, amely ugyan Európában a Pireneusoktól egészen a Dnyeper vízgyűjtőjéig megtalálható – így Magyarországon is őshonos – de eredeti élőhelyein sokfelé megfogyatkozott, miközben egyes területeken még mindig erős, stabil állományi találhatóak.
Hazai folyóink homokos, kavicsos, márgás-agyagos mederrészei mindig is ideális élőhelyeket jelentettek számára. A Körösökre ez olyannyira igaz, hogy ezekben a folyókban a márnáknak egy csak itt megtalálható faja is ki tudott alakulni, a bihari márna.
Folyóink egyes szakaszai mai is megfelelő élőhelyek a márnák számára, de az elmúlt másfél évszázadban a vizeinken végbement és ma is zajló degradációs folyamatok miatt állományaik telepítéssel való segítése számos vízterületen indokolttá vált – hangsúlyozták.
Ez a Körösökre szintén elmondható, annak tükrében is, hogy a természetesvízi halászat 2016. évi megszűnése kétségkívül javított a márnák körösi helyzetén – olvasható a KHESZ elemzésében.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
Különleges történetek a Nagy fogások rovatunkban! Videókat néznél? Kattints IDE!
Küldj sztorit Te is!
Egy gombnyomással juttathatsz el nekünk fotót és szöveget! Kattintsd IDE, és már küldheted is a sztoridat!
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
