Három darab tíz kilót megközelítő kecsegét is fogtak az utóbbi időben a Szentendrei-Dunából, de csak egyet hitelesítettek, ami így jelen pillanatban nem hivatalos országos rekordnak számít! Sajnos nem minden horgász jelenti be, ha nagy méretű vagy jelölt kecsegét fog, pedig azon túl, hogy nyerhetne is, segítheti a hazai állományfelmérő munkálatokat, és elősegítheti az áhított célt, hogy 2025-től fogható legyen a kecsege a Dunán és a Tiszán.
Hatalmas, egészen pontosan 9,20 kilogrammos kecsegét fogtak a Dunából augusztus 14-én, vasárnap – számolt be közösségi oldalán a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetsége (Főhesz).
„Herr Mórnak emlékezetes marad a vasárnapi peca. Tíz óra magasságában a Szentendrei Duna-ágban sikerült merítőbe terelni egy 9,20 kilós gyönyörű kecsegét. Folyóvízi etetőanyagot használt megspékelve csontival, csalinak pedig mézes puffasztott rizs és szintén csonti volt feltűzve” – írták.
Az óriási szépség a fényképek elkészítését követően természetesen visszanyerte szabadságát.
Ez a hal jelen pillanatban nem hivatalos országos rekordnak számít. Az eddigi csúcstartó egy 7,85 kilós példány volt 2002-ből, a Dunából. A Pecaverzumnak Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) főigazgatója megerősítette, hogy ha az országos rekordlistára is bejelentik a halat, és azt a fotók alapján hitelesítik is, akkor új országos rekordról beszélhetünk.
„Alapvető feltétel, hogy legyen egy fénykép, amely a halat, a horgászt és lehetőleg a fogási helyszínt ábrázolja. Egy jó minőségű videó vagy fénykép kapcsán – különösen, ha megvan a hosszanti és a keresztméreti paraméter – nagy pontossággal meg lehet állapítani, hogy a hal tömege megfelel-e a valóságnak. Fontos továbbá, hogy legyen legalább egy tanú is, aki igazolja a fogást” – részletezte a hitelesítés feltételeit a főigazgató egy korábbi cikkünkben, amelyben arról számoltunk be, hogy a Mohosz új országos rekordlistát hoz létre. Részletek ezzel kapcsolatban ITT.
A Pecaverzum a Főhesz ügyvezető igazgatójától megtudta, nem ez volt az egyetlen hasonló tömeget megközelítő kecsege, amit az elmúlt időszakban a Szentendrei-Dunából fogtak. További két darab 8-9 kiló körüli halról van tudomása a Főhesznek, de a horgászok azokat a halakat sajnos nem jelentették be.
Dudás Tibor honlapunknak elmondta, sokkal több nagy fogásról tudnak, mint amennyiről be tudnak számolni. Ennek oka, hogy a pecások féltik a helyüket vagy nem szeretnének nyilvánosan megjelenni. Azt a mondást pedig már mi citáljuk ide, hogy ugye három dolog tabu: a feleség, a fizetés és a horgászhely...
„Próbáljuk rávenni őket, hogy jelentsék be, de nem mindig sikerül. Sokan, ha találnak egy jó helyet, majdnem olyan féltékenyen őrzik, mint a tyúkanyó a csibéit, nem nagyon adják ki. Tavaly volt egy rekordméretű szilvaorrú keszeg, de azt sem akarták bejelenteni” – nyilatkozta az ügyvezető igazgató.
Hozzátette, amikor hálóval anyahalakat fognak be, szoktak találkozni 8-10 kilós kecsegékkel, szóval egyáltalán nem ritkák az ekkora egyedek a Duna ezen szakaszán. Szerinte ezek a halak a környéken nőttek fel, maximum 100-150 kilométerekre vándorolhatnak el ívási vagy táplálékkeresési időben.
„Minél idősebb egy hal, annál inkább helyfüggő, több kutatási is bizonyítja ezt, és jómagam is tapasztaltam. Nagy pontyok, süllők, harcsák nem hagyják el a területüket, megszokták, ismerik, ott érzik magukat biztonságban, és megvan az a táplálékbázis, amin elélnek. Az idős halak rutinosan és öregesen élnek, magányosan és egyedül, ez a nagy halak jellemzője, ők már nem mozognak csapatban” – magyarázta Dudás Tibor.
Mint ismeretes, a Mohosz tavaly indította el nagyszabású kecsegeprogramját, amelynek célja, hogy 2025-től az éves dunai vagy tiszai területi jeggyel rendelkező horgászok évente 2 darab, 60 centiméter feletti példányt megtarthassanak.
Ennek érdekében rendszeressé váltak a két folyóban a kecsegék telepítése. A feltétel az, „konszenzusos elvi döntés született” arról, hogy csak akkor válhat foghatóvá a kecsege, „ha sikerül bizonyítani a faj megfelelő állományát” – erről még a kecsegeprogram elindulásakor írt a Mohosz. Részletek ITT.
A Dunában és a Tiszában szabadon engedett kecsegék közül nagyon sokat egyedi haljellel láttak el. A hátúszó mögött, az izomzatba rögzített sárga színű haljelek egyik oldalán a Mohosz-felirat, másik oldalán pedig az egyedi sorszám látható.
A Mohosz azt kéri, hogy amennyiben egy horgász ilyen, egyedi haljellel ellátott kecsegét fog, a haljel levétele nélkül jegyezze fel annak sorszámát (lehetőleg fotóval is alátámasztva), a fogott hal testhosszát, súlyát, a vízterület nevét és víztérkódját a fogás pontos helyének megjelölésével (GPS-koordináták vagy a legközelebbi település neve), és természetesen az adatok rögzítését követően azonnal, kíméletesen helyezze vissza a vízbe.
A rögzített az adatokat és a fotót e-mailen a [email protected] címre vagy levélben a Mohosz postacímére (1511 Budapest, Pf. 7) kérik eljuttatni a beküldő adatainak megadásával.
A program végrehajtását segítő, a jelölt halak adatait beküldő horgászok között ösztönzésül évente értékes nyeremények, többek között dunai és tiszai éves (összevont, illetve adott szakaszra szóló) területi jegyeket sorsolnak ki.
Azért is lenne fontos, hogy minél több bejelentés érkezzen, mert azon túl, hogy megbízott szakemberek által végzett állományfelmérő halászatokkal rendszeresen monitorozzák a vizeket, a másik információforrás maga a horgász a jelölt halak vándorlását illetően.
Idén ez az első országos rekord, tavaly viszont három is született. Nézd meg a halakat IDE KLIKKELVE!
A kecsegék látványosan kiugrálnak a vízből fárasztás közben. Nézd meg videó ITT!
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: Főhesz, Mohosz)
