Immár tudományosan bizonyított tény, hogy a halak képesek átvenni másik társuk félelmét, később pedig extra figyelmet fordítanak arra az egyedre, amely a stresszhelyzetet elsődlegesen elszenvedte, mondhatni, vigasztalják.
A halak egyszerű gondolkodású, nem kimondottan érzelemdús lények – a közhiedelem szerint legalábbis. Erre azonban rácáfol egy friss kutatás, amely alapján ennél sokkal összetettebb lehet ezeknek az állatoknak az érzelmi világa – írja a prove.hu.
A világ egyik vezető tudományos lapjában, a Science-ben publikált tanulmány szerint az a képesség és késztetés, hogy gondoskodjunk másokról, igencsak mélyen gyökerezhet genetikai szempontból. Már a halak és az emlősök szétválása előtti őskori élőlényekben is jelen lehetett.
– Bizonyos mechanizmusok, amelyek a félelem megtapasztalása vagy a szerelembe esés képessége mögött állnak, teljesen egyértelműen őskori alapokig visszavezethetőek – mondta Hans Hofmann, a Texasi Egyetem evolúciós idegtudósa, aki egyébként nem vett részt a kutatásban.
A frissen közzétett tanulmány szerint a halak megérzik társaik riadalmát, és ennek hatására ők is elkezdenek félni. Ezt a képességet márpedig az oxitocin szabályozza, ugyanaz az agyi vegyület, amely az embereknél az empátia képességét biztosítja.
A kutatók ezt azzal demonstrálták, hogy eltávolították az oxitocin termeléséhez és felszívódásához kapcsolódó géneket a zebrahalak agyából. Ezek a példányok aztán gyakorlatilag antiszociálisakká váltak, nem észlelték és nem is ragadt át rájuk társaik félelme. Amikor aztán oxitocininjekciót kaptak, azonnal visszatért ez a képességük.
– Reagálnak más egyedek riadalmára. Ilyen értelemben pontosan úgy viselkednek, mint az emberek – mondta Ibukun Akinrinade, a Calgaryi Egyetem idegkutatója, a tanulmány társszerzője.
A kutatásból egyébként az is kiderült, hogy a halak jobban odafigyeltek azon társaikra, akik korábban stresszhelyzetbe kerültek. A kutatók ezt a vigasztaláshoz hasonlító metódusként írták le.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: pixabay.com)
