Helyi megfigyelések szerint már a Maroson és a Tiszán is beindult a tiszavirágzás, a főrajzás várhatón néhány napon belül kezdődhet el, de ez sok mindentől függ.
Az idei első kérészek Tiszakécske környékén bukkantak fel, még június 12-én, hétfőn, de az igazi, tízezres előrajzás a Maroson volt látható 16-án, pénteken – írja a turistamagazin.hu.
Tudósításuk szerint ezekben a napokban a Tiszán és mellékfolyóin is várható, hogy akár százezres tömegben is megjelennek ezek a csodálatos látványt nyújtó rovarok. A rajzás egy adott folyószakaszon általában 2-3 napig tart, de ritkább esetekben akár 4-5 napig is elhúzódhat.
Aki saját szemével akar gyönyörködni ebben a pompás látványban, annak érdemes a Tiszavirágzás nevű nyilvános Facebook-csoportot figyelni, mert itt óráról órára osztanak meg fotókat és helyszíntippeket a felhasználók.
Az Időkép beszámolójában arról ír, hogy megkezdődött a kérészek rajzása a Tisza alsó szakaszán. Június 18-án, vasárnap a Tiszán Algyőnél figyeltek meg előrajzást.
A Tiszakürti Arborétum idén Tiszainokán szervez tiszavirág túrákat három napon át. Ennek a három napnak a pontos idejét a megfigyelések alapján fogják kijelölni, olvasható a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
A Pannon TV arról tudósított, hogy elkezdett virágozni a Tisza Magyarkanizsánál. A helyiek várakozása szerint a fővirágzás várhatóan kedden vagy szerdán lesz, akkor lehetnek majd milliónyian a násztáncot járó kérészek.
A tiszavirág a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek.
A faj első említése Arisztotelésztől származhat, ugyanakkor nem teljesen biztos, hogy a tiszavirágról beszélt a görög filozófus. Az viszont már teljesen bizonyos, hogy 1634-ben egy belga orvos megfigyelte, és le is írta a kérészfajt.
A kérész lárvái a nőstények által lerakott petékből fejlődnek ki a mederfenéken. A kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a lárvák előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek.
A rajzás időpontja függ a vízhőmérséklettől, a napos órák számától, de egyes feltételezések szerint még a holdfázis is befolyásolhatja. A vízből kibúvó lárvák leginkább a folyó fölé benyúló faágakon, parti köveken, a stégeken vedlenek, a nőstények egy, a hímek két alkalommal.
A rovarokat már a vájatok szájánál békák várják, de lesben állnak a ragadozó halak, és a különféle madarak, köztük tőkésrécék, sirályok.
A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja mintegy hétezer petéjét.
A tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom előtt még egész Európában előfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhetők meg. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.
Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság a korábbi évekhez hasonlóan, idén is kiemelt figyelmet fordít a Tisza-folyó élővilágának védelmére, különösen a védett fajokra, így a tiszavirágra is. Az elpusztításukért járó bírság akár 150 ezer forint is lehet. Részleket ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitóképünk illusztráció, forrása: Wikipedia)
