Akkora busakaravánt látott a Tiszán Sallai Zoltán halkutató, a Magyar Haltani Társaság (MHTT) elnökségi tagja, mint még soha máshol, pedig járt már jó pár vízterületen. Arról, hogy az Alsó-Tiszán kritikussá vált a busahelyzet, a Pecaverzum is kapott egy pár napja készített videót.
Busaügyben már többször megkongatták a vészharangot, de úgy tűnik, érdemi lépések országos szinten ez idáig nem történtek a faj visszaszorítása érdekében.
A Pecaverzum videót kapott Benyhe Jánostól, aki augusztus 19-én a Tisza 221. folyamkilométerénél (Baks-Szegvár magassága) hatalmas busakonvojt filmezett le.
A videón látható, hogy a halak nagy csapatba verődve bandáztak a vízfelszín közelében. Amikor pedig a horgász közel ért hozzájuk, és megpróbálta őket megijeszteni, nem nagyon tanúsítottak meglepettséget, egy sem ugrott ki a vízből, holott ez jellemző rájuk.
Hasonló vagy inkább ennél sokkal durvább busacsapatot figyelt meg Sallai Zoltán halkutató, az MHTT elnökségi tagja pár hete, amikor a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) felkérésére végezte a ritka, védett fajok felmérését elektromos halászgéppel.
Két mintaterület között haladták át a Tisza 205-210. folyamkilométere körül (Hódmezővásárhely tájékán), amikor a „járőröző”, inváziós halakkal találkoztak.
„Az Alsó-Tiszán nagyon kritikus a busahelyzet. Sok vízen jártam már, de ilyet én még nem láttam. 30-40 méter széles sávban úsztak 3-5 kiló körüli busák, ameddig a szem ellátott, több mint 100 méter hosszan. Gyakorlatilag örvénylettek, mint a hangyák. Félelmetes volt” – nyilatkozta a Pecaverzumnak Sallai Zoltán, aki szerint 3-4 éves példányokról lehetett szó.
A kutató szerint nagy a baj Magyarországon, és ezzel – ahogy fogalmazott – „valamit kezdeni kellene”. „Egyre több az ivarérett állat, egyre nagyobb ívások vannak, tehát egyre több busa lesz. A horgászok meg a saját eszközeikkel képtelenek ezt a planktonfogyasztó jószágot olyan mennyiségben kiszedni, hogy azt szinten lehessen tartani” – állapította meg, hozzávéve, hogy a szelektáló halászaton kívül más megoldást jelenleg nem nagyon lát.
Sallai Zoltán emlékeztetett, hogy a 2013-as halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény meghatározta, hogy a halgazdálkodásra jogosultnak kötelezettsége lenne az inváziós fajok folyamatos, ökológiai célú szelektáló halászata.
A busák növekedésével kapcsolatban a kutató elmondta, amikor először tapasztaltak nagyobb mennyiségű busaívást 2019-ben, akkor július első felében 3-4 centisek voltak az egyedek, szeptember végére pedig már megnőttek 17-18 centisre.
A Pecaverzum úgy tudja, a szövetségeknek az ökológiai célú halászatok a legtöbb esetben ráfizetésesek, vélhetően ez is az oka annak, hogy a busaállomány a tudományos megfigyelések alapján évről évre gyarapszik.
Az idei ívása is jól sikerült a busáknak – magyarázta Sallai Zoltán –, méghozzá azért, mert a kicsi vizek gyorsan fel tudtak melegedni, így semmi sem akadályozta meg az ívás sikerességét.
Szilvási Szilárd világbajnok horgász a témában tavaly azt mondta, hogy a busa táplálkozása okozza a legnagyobb problémát, hiszen planktonevő. „Minden őshonos halunk ivadéka ikrából kikelve planktonokkal táplálkozik. De nem találnak elég planktont, és szó szerint éhen halnak. Ilyen rettentő nagy szaporulat mellett sajnos ez óriási problémát okozhat az elkövetkező években” – hangsúlyozta Szilvási Szilárd.
Elképesztő busatumultus alakul ki rendszeresen a Kiskörei Hallépcsőnél. Nézd meg a videót ITT!
Elkészítették a magyarországi busatérképet. Részletek ITT.
