2024. június 19. szerda | Gyárfás
Aktuális

A szubtrópusi sügérfajok esetleges hazai térhódítására figyelmeztetnek

A szubtrópusi sügérfajok esetleges hazai térhódítására figyelmeztetnek

Idén is nagy érdeklődés övezte a KÁN Egyetemi Napokat, amit a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán rendeztek szeptember 30. és október 2. között. A Szent Mihály-napi hagyományok jegyében tartott állattenyésztési seregszemle célja az ágazat értékeinek és az általa eredmények bemutatása és népszerűsítése. A Magyar Mezőgazdaság Kft. és a MATE közös rendezvényén a tenyészállat-bemutatók és családi programok mellett számos szakmai konferenciát tartottak – olvasható a Halászati Lapok novemberi számában.

Immár ötödik alkalommal szervezte meg a Halászati Kerekasztalt a KÁN Egyetemi Napok keretében az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet. A rendezvény fővédnöke – a hagyományoknak megfelelően – Horn Péter akadémikus volt, aki a MATE Fenntartói Alapítvány kuratóriumának és az intézet tanácsadói testületének is tagja. 

Orbán László, az Alkalmazott Halbiológiai Tanszék vezetője nyitotta meg a rendezvényt. Bevezető előadásában elmondta, hogy a globális felmelegedés olyan nem várt hatásokkal jár a halaknál, mint az ivararány eltolódása vagy hazánkban eddig nem jellemző kórokozók és paraziták megjelenése. Emiatt a halak potenciálisan gyorsabb növekedése mellett a termelés biztonságára is fokozott hangsúlyt kell fektetnie a haltenyésztőknek, amiben korszerű genetikai eljárások alkalmazásával tudják segíteni őket a MATE kutatói. 

Kucska Balázs, a rendezvény házigazdájának előadásából kiderült, hogy a klímaváltozás már nem a jövő kihívása, hanem napjaink égető problémája. Az idei aszály következtében jelentős vízhiány alakult ki, elsősorban a völgyzáró gátas dunántúli tavakban. Némileg jobb volt a helyzet a körtöltéses halastavakban, illetve a precíziós haltermelő rendszerekben, amiknél a költségek növekedése (takarmány és energia) okozta a legnagyobb gondot. 

A halastavak ugyan ki vannak téve a klímaváltozás negatív hatásainak, de némileg mérsékelni tudják azokat. Az egyenlőtlenül hulló csapadékot a területen tartják, emelve vele a talajvíz szintjét, és javítják a mikroklímát. Ebben a változó környezetben a halastavak fennmaradását csak folyamatos innovációval, új eljárások kifejlesztésével lehet szavatolni. 

Korunk éghajlatváltozását döntően emberi tevékenység okozza, mint azt már számos tudományos megfigyelés igazolta – emelte ki előadásában Somfalvi-Tóth Katalin meteorológus, a MATE Növénytermesztési Tudományok Intézetének adjunktusa. Hazánk a Föld átlagánál gyorsabban melegszik, ami az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedésével jár. Egyértelműen látható, hogy noha a csapadékos napok száma csökken, ugyanakkor a 20 milliméternél csapadékosabb napok száma enyhén emelkedik. 

Az Alföld mindig ki volt téve az aszálynak, de az utóbbi években a Dunántúl csapadékhiányossá válását már a Balaton és a Velencei-tó átlagos vízszintjének a csökkenése is mutatja. Utóbbi tavunk teljes kiszáradására van történelmi példa. Elmondható, hogy a szélsőséges éghajlati események bekövetkezése nem önmagában véve rendkívüli, hanem előfordulásuk egyre gyakoribbá válása az igazi ok az aggodalomra.

Gyalog Gergő, a MATE AKI Halászati Kutatóközpontjának osztályvezetője előadásában bemutatta, hogy az európai akvakultúrás termelésben megfigyelhető átrendeződés kapcsolatban állhat a klímaváltozással. 

Az Európai Unió több déli tagállamában csökkenő tendenciát mutat az édesvízi haltermelés, ami mögött a pisztrángtenyésztés visszaszorulása állhat, aminek a hőmérséklet-emelkedés és a vízhiány lehet az oka. Az északi és a keleti tagállamok haltermelésében ugyanakkor enyhe bővülés figyelhető meg, aminek az lehet a magyarázata, hogy a keleti tagállamok termelésében meghatározó pontyfélék jobban alkalmazkodnak a felmelegedéshez. 

Az idei vízhiány által okozott nehézségekre hívta fel a figyelmet Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) igazgatója. Több másik hozzászólóval egyetértve kijelentette, hogy a vízhiány kezelésének a vízhasználók közötti párbeszéd erősítése az egyedüli megoldás. Sürgette a vízügy aktívabb szerepvállalását a vízgazdálkodási létesítmények fenntartásában és a víz igazságosabb felhasználók közötti elosztásában. 

A harmadik blokkban a klímaváltozás lehetséges ökológiai hatásait mutatta be Ferincz Árpád, a MATE AKI Természetesvízi Halökológiai Tanszékének vezetője. Az egyes halfajok, halpopulációk és a vízi életközösségek adaptációs képességét különböző mértékben haladhatja meg az éghajlat változása. 

Az inváziós ezüstkárász térhódítása, ami jó alkalmazkodóképességének köszönhető, nem csupán a halastavak problémája, hanem a természetes vizeké is. Azt, hogy a Hévízi-tó meleg vizes kifolyójában élő szubtrópusi sügérfajok a felmelegedés hatására új élőhelyek meghódítására lennének képesek hazánkban, talán jobb volna nem megtapasztalni.

Ennek az előadásnak több gondolatára is jól reflektált Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) főigazgatójának a hozzászólása. Mint elmondta, a Velencei-tó és a Maconkai-víztározó ökológiai egyensúlyát nemcsak az alacsony vízszint, de a beléjük kerülő nagymennyiségű tápanyag is veszélyezteti

Erre csak a befolyók tápanyagtartalmának jelentős csökkentése lehet megoldás. Megfontolandónak nevezte tervszerű mesterséges vízpótlási lehetőségek kiépítését, például a Velencei-tó vízpótlását a Dunából. 

Kijelentette, hogy a vízi életközösségek könnyebben megbirkóznak néhány hazánkban őshonos, de az adott vízterületre nem jellemző planktonfajjal, mint életterük drasztikus zsugorodásával, szélsőséges esetben a kiszáradásával.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: Magyar Haltani Társaság)