Jaguársügér, tűzfejű tarka sügér, citromsügér – csak néhány invíziós faj, amely hálóba került. A Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának KEHOP projektje keretében a Balaton- felvidéki Nemzeti Park munkatársai ismét szűrik a halállományt a Hévízi-tóban és a hozzá kapcsolódó kifolyóban. Az idegenhonos halfajok egyedszámának csökkentésével, húzóhálós módszerrel védik az őshonos élőlényeket.
A Hévízi Televízió beszámolója szerint tovább folytatódik a Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának KEHOP projektje, melynek keretében a Balaton- felvidéki Nemzeti Park munkatársai az őshonos élőlények védelme érdekében szűrik a halállományt a Hévízi-tóban és a hozzá kapcsolódó kifolyóban.
Különböző halászati eszközök segítségével végzik a munkálatokat, próbálkoztak már elektromos halászgéppel, emelő hálóval, varsával, most pedig a húzóhálós módszerrel szűrik a halállományt.
„Ezt a húzóhálót, ezt keresztülhúztuk a csatorna két partjáig, és az egyik oldalon, mivel ott túl nagy a növényzet, ott a vízben gázolva húztuk a hálót, a másik oldalon pedig a partról húzták a kollégák a hálót. A hálónak az alján ólmok vannak, a tetején úszók és így a háló gyakorlatilag a csatornának a teljes mederkeresztszelvényét elfoglalja, és ami van bent hal, az belekerül a háló közepén kialakított két méter hosszú zsákba” – nyilatkozta Sinka Gábor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BFNP) tájegységvezetője.
A Nemzeti Park munkatársai az idegenhonos élőlények egyedszámának csökkentésével védik az itt található őshonos egyedeket. A felelőtlen emberi magatartás következtében egyre több idegenhonos élőlény került a Hévízi-tóba és a kifolyóba.
A húzóhálós halászat bizonyult az eddigi legeredményesebb módszernek – állapította meg a szakember.
„Jóval nagyobb mennyiséget, több tízszeresét fogtuk az idegenhonos halaknak, igaz egyedszámban kisebb egyedszámmal, ezek leginkább a jaguársügér, a tűzfejű tarka sügér, a citromsügér, illetve ezeknek a különböző hibridizált változatai. Ezek adták a fő tömegét a zsákmánynak. Az őshonos halak közül a szélhajtóküsz és a bodorka volt jelen, ezek egyedszámban egy 50-100 körüli példánnyal. Ezeket visszaengedtük a vízbe” – mondta Sinka Gábor.
Az idegenhonos élőlények veszélyeztetik az őshonos egyedeket, így kiemelten fontos eltávolítani őket mind a Hévízi-tóból mind pedig a kifolyóból egyaránt.
A BFNP munkatársai éppen ezért a tél folyamán igyekeznek minél több idegenhonos egyedet eltávolítani ezekről a területekről.
A Hévízen tapasztalható helyzetről már írtunk, a szakemberek ökológiai katasztrófa közeledtére figyelmeztetnek. Tudj meg többet IDE KATTINTVA!
Dunába torkolló patakból került elő furcsa lény. Nézd meg a fotót IDE KLIKKELVE!
Agresszív aligátorteknőst fogtak a mogyoródi horgászok. Fotókért és videóért KATTINTS IDE!
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
Különleges történetek a Nagy fogások rovatunkban! Videókat néznél? Kattints IDE!
Küldj sztorit Te is!
Egy gombnyomással juttathatsz el nekünk fotót és szöveget! Kattintsd IDE, és már küldheted is a sztoridat!
(fotó: hevizitv.hu)
