A Tisza felől terjedő folyami géb 2005-ben eljutott a jászberényi fenékküszöbig (68 folyamkilométer), de Jászberény felett még nem sikerült kimutatni a Zagyvából. Ezért volt meglepő, hogy 2022. június 29-én Jászberénytől jelentős távolságra – a Maconkai-víztározó alatt, a 152-es folyamkilométernél egy példányát kifogta Csipkés Roland és Szepesi Zsolt.
A haltani kutatók a Halászat című folyóiratban jelentették meg publikációjukat, amelyet a Magyar Haltani Társaság (MHTT) honlapja idézett.
Mint írják, a cifrarák terjedése a Zagyván hasonló a folyami gébéhez. 2017-ben Jászberényig jutott fel, ahol a fenékküszöbön is átverekedte magát, de Szentlőrinckátáig (86 folyamkilométer) 2022-ig még bizonyosan nem ért el.
Ellenben 2019-ben Nemtinél (158 folyamkilométer) előkerült egy példánya, majd 2021-re Nemtinél és Dorogházánál (155 folyamkilométer) stabil állománya alakult ki a Felső-Zagyván.
2022. június 29-én a Maconkai-víztározó alatt (152 folyamkilométer) is előkerült egy példánya.
Bár mindkét fajból csak egy-egy példányt fogtak a Maconkai-víztározó alatt, sodrásiránnyal megegyezően már néhány szaporodóképes egyed is jelentős sebességgel tudja benépesíteni a Zagyva középső szakaszát.
„A terjedés kiindulópontjának mindkét esetben a Maconkai-víztározó tekinthető, melybe haltelepítéssel vagy csaliként kerülhetett be” – állapították meg a haltani kutatók.
Hozzátették: ezek az adatok megerősítik a korábbi megfigyeléseket, miszerint a horgásztavak jelentősen elősegíthetik az inváziós fajok terjedését, a nagyobb távolságok gyors leküzdését.
Ezzel szemben Dérer István, a Maconkai-víztározó horgászati hasznosítójának, a Bátonyterenye-Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesületnek (BSHE) az elnöke – aki egyben a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnökhelyettese is – azt szorgalmazza, hogy idegenhonos halakat telepítsenek Magyarországra. Részletek ITT.
Dérer ötletet ellenezte, meredek állításait tételesen cáfolta Weipert András ökológus. Részletek ITT.
A folyami géb és a cifrarák is szerepel az Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisában, illetve az Özönállatfajok Magyarországon című kötetben.
Fontos megjegyezni, hogy hivatalosan, törvénybe foglalva nem minden, a fent említett kiadványokban szereplő faj számít inváziósnak. Ennek egyszerű oka, hogy a törvényalkotó nem tudja felvenni a ritmust az idegenhonos fajok terjedésével, azok invázióssá válásával.
A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendeletben a halfajoknál is csak hét darab – a razbóra, a busa, a törpeharcsa, a fekete törpeharcsa, a naphal és az amurgéb – van feltüntetve inváziósként.
A többi gébféle – a folyami géb, a csupasztorkú géb, a Kessler-géb, a feketeszájú géb, a tarka géb és a kaukázusi törpegéb – spontán jövevényfajként szerepel.
Egy friss, tudományos kutatásokon alapuló könyvben, az Özönállatfajok Magyarországonban – amelyre már fentebb utaltunk – 118 inváziós állatfajt írnak le a szakemberek, amelyek fele vízhez kötött, a halfajok száma pedig 23.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitóképünk illusztráció, forrása: Pecaverzum/Sallai Zoltán, fotó: izeltlabuak.hu/Károlyi Balázs)
