Drágult a hal ára, többe kerülnek a működési költségek, ezért áremelkedésre számíthatnak 2022-től a horgászok. A Pecaverzum úgy tudja, az Egységes Szövetségi Hozzájárulás (ESZH) 2000 forintról 3000-re változik, de egyéb többletkiadásokra is készülni kell.
Sok horgászt foglalkoztató téma, hogy lesznek-e jövőre horgászjegy-áremelések, és ha igen, azokról mikor születik döntés.
A Pecaverzum több helyről származó információi alapján kijelenthető, hogy minden bizonnyal megemelkedik majd 2022-től az Egységes Szövetségi Hozzájárulás (ESZH) összege. Ez a horgászok által az állami jegyért fizetett összeg azon része, amelyet a megyei szövetségek kapnak.
Honlapunk úgy értesült egyesületi vezetőktől, hogy a több mint tíz éve változatlan, 2000 ezer forintos ESZH 2020-től 3000 forintra emelkedik, ami 50 százalékos drágulást jelent. Tudunk olyan megyéről az országban, ahol ezt már kész tényként közölte a küldöttgyűlésen tagjaival a megyei szövetség.
Ugyanakkor elviekben az ESZH-ről a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) választmánya hivatott meghozni a végső döntést – erről is beszéltek a Pecaverzumnak horgászszakmai berkekben jártas vezetők.
Hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, többször is kerestük a Mohosz főigazgatóját, Dérer Istvánt, de cikkünk megjelenéséig nem sikerült elérnünk.
Az állami horgászjegy és a fogási napló ára jelenleg 3300 forint (ebből 300 forint a fogási napló). Ezen a fronton legutóbb 2020-ban történt áremelkedés, amikor 2200-ról 3300-ra kúsztak fel a díjak.
Ebben a kérdésben a Mohosznak nincs kompetenciája, a mindenkori érvényes árakat az Agrárminisztérium határozza meg évente. Kerestük Nagy István agrárminisztert sajtósán keresztül, hogy megtudjuk, mikor születik döntés a 2022-es díjakról, és hogy várható-e emelkedés. Választ egyelőre innen sem kaptunk.
A horgászatért fizetett összegek jelentősebb része a területi jegy, amelynek árát a szövetségek határozzák meg saját hatáskörben. A Pecaverzum úgy tudja, várhatóan több lesz az országban az olyan egyesület, amelyik áremelésre kényszerül majd, mint amelyik nem. A költségek ugyanis folyamatosan növekednek, a hal ára egy év alatt 27 százalékkal lett drágább. A legolcsóbb takarmány, a tritikálé tonánkénti ára is 45 ezer forintról 69 ezerre nőtt, ami több mint 50 százalékos drágulás. Ez azt jelenti, hogy akár saját maga termeli a halat egy egyesület, akár termelőtől vásárolja, mindenképpen jobban a zsebébe kell nyúlnia, ha tartani akarja a korábban telepített mennyiségeket. Ha ezt nem teszi meg, kevesebb hal lesz a vízben, és csökkenek a fogási esélyek.
A Pecaverzumnak nyilatkozó egyesületi vezetők elmondták azt is, hogy a tagsági díjat is emelniük kell majd, hiszen az egyéb költségek (mint például munkabérek) is növekednek. Azt, hogy ezekről mikor születik döntés, egyesületenként eltérő. Van, ahol már meghatározták az új árakat, míg másutt még csak tervezik azokat.
A Mohosz és az Agrárminisztérium a korábbi évek gyakorlata alapján várhatóan december előtt nem hoz döntést a 2022-es árakról.
Arról még májusban írtunk, hogy egekbe szöktek a horgászcikkek árai, és a forgalmazók kétszer is árat emeltek. A horgászszektor idei bevétele elérheti a 45 milliárd forintot. Ebből a Mohosz 3,2 milliárdra számít.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotók: Pecaverzum/hajdu-horgasz.hu)
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
