Közleményt adott ki a Balaton alacsony vízállásával kapcsolatban az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, így reagálva az utóbbi időben megjelent híradásokra.
„Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy egyelőre nem fog kiszáradni a Balaton, és bízunk benne, hogy még nagyon sokáig kiváló minőségű vízben fürdőzhetünk nyaranta. Jelenleg ráadásul nem is beszélhetünk kritikusan alacsony vízszintről” – oszlatták el a kételyeket már rögtön az írás elején.
Azt írják, hogy ugyanakkor léteznek különböző forgatókönyvek, és ezek közül a legrosszabbak szélsőséges eseményekkel is számolnak. A klímaváltozás miatti hosszú aszályos időszakok miatt számítani lehet jelentős vízszint-ingadozásra, és gyakran alakulhat ki tartósan alacsony vízszint. A biológiai rendszerek változását nehéz előre jelezni, különösen a klímaváltozás tükrében, de a meglévő hosszútávú adatsorok alapján vizsgálhatják, hogy az alacsony vízállás hogyan hat az algák mennyiségére.
A Balaton vízminőségét alapvetően a mikroszkópikus lebegő algák minősége és mennyisége határozza meg.
Az elmúlt húsz évben az algák mennyisége (a-klorofill koncentráció) a Keszthelyi-medencében két évben (2019 és 2021) haladta meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a fürdővízben még megengedhető algamennyiséget (75 µg/L), de ezen alkalmak egyike sem köthető az alacsony vízálláshoz.
A Siófoki-medence algában jelentősen szegényebb, egyetlen évben sem fordult elő hasonló jelenség. A lebegő mikroszkópikus algák mennyiségét ugyanis a rendelkezésükre álló szervetlen növényi tápelemek, közülük is a foszfor határozza meg – olvasható az elemzésben.
„A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy a tó nyíltvizében az alacsony vízállás önmagában nem okoz algásodást, még a tó produktívabb, nyugati területein sem. Más, az algaközösségre gyakorolt hatása azonban van, és ez elsősorban a déli parton érvényesül. Alacsony vízállás esetén ugyanis egy fonalas zöldalga, az érdes békanyál megjelenésével kell számolnunk a sekély vizes területeken. Ez történt 2002 és 2004 között, illetve 2012-ben is” – utaltak vissza a múltra.
A BLKI kutatási eredményei szerint erre a jelenségre a siófoki vízmérce 50 centiméteres állása alatt lehet számítani. A békanyál elszaporodása ugyan jelentősen csökkenti a tó idegenforgalmi vonzerejét, de tömeges fellépése nem szennyezés következménye és méreganyagokat nem termel. Ez a jelenség nem újkeletű, már a múlt század első felében is leírták, hozzá tartozik a tó életéhez.
Egy konzervatív becslés szerint az idei szezon végére a vízállás a siófoki vízmérce körülbelül 70 centiméteres állásáig csökkenhet. Emiatt sem a nyíltvízben lebegő algák túlburjánzása, sem a déli part sekély vizében a békanyál tömeges elszaporodása nem várható – hangsúlyozták a kutatók.
Hozzátették, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet egyik legfontosabb feladata a Balaton élővilágának megfigyelése és a felmerülő kérdésekre tudományosan megalapozott válaszok keresése.
A Balaton monitorozásának fontossága és új elemekkel való bővítése az utóbbi évek havaria eseményei és a klímaváltozás miatt egyértelművé vált – zárul a tájékoztató.
Százéves mélyponton a Balaton vízállása. Részletek IDE KATTINTVA!
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotó: pixabay.com)
