Frissítés 15:26-kor: a Magyar Haltani Társaság (MHTT) csalás gyanúja miatt felfüggesztette, majd december 31-én éjfélig meghosszabbította a szavazást.
Frissítés 15:26-kor:
– Az „Év hala 2025” választást csalás gyanúja miatt felfüggesztettük, ugyanis a röviddel a szavazás lezárulta előtt ugrásszerűen megnőtt a leadott szavazatok száma. Az esetet azóta kivizsgáltuk, és mivel nem történt szabálytalanság, a felületet december 31-én éjfélig ismét megnyitjuk – közölte az MHTT órákkal a szavazás vége után, 14:12-kor.
Szavazni ITT LEHET!
A Pecaverzum 12:31-kor megjelent cikke:
Immáron 16. alkalommal került sor az „Év hala” megválasztására. Az MHTT elnöksége idén is három jelöltet állított: a dévérkeszeget (Abramis brama), a kurta baingot (Leucaspius delineatus) és a vágódurbincsot (Gymnocephalus cernua).
Szavazni a társaság honlapján lehetett december 31-én 12 óráig, amit 2982-en tették meg.
A legtöbb voksot, 35,7 százalékot a dévérkeszeg szerezte meg, így 2025-ben viselheti az Év hala kitüntető címet.
A kurta baing nagyot hajrázva végül a harmadik helyről feljött a másodikra 34,4 százalékkal, míg a vágódurbincs visszacsúszott a mezőny végére 29,9 százalékkal.
A verseny nagyon kiélezett volt, néhány tucat szavat döntötte el a győztes kilétét.
Dévérkeszeg – Abramis brama (Linnaeus, 1758)
A dévérkeszeg szinte minden álló- és lassú folyású vizünkben megtalálható. Főként homokos és iszapos meder jellemzi élőhelyét, innen ered nagyobb folyóink alföldi szakaszának neve, a dévérzóna.
Oldalról erősen lapított, magas testű hal, hátvonalának íve nem egyenletes, félúton a fej és a hátúszó között kissé megtörik. Feje kicsi, szeme közepesen nagy, szája félig alsó állású. Pikkelyei közepes méretűek, és az oldalvonalától felfelé haladva jól láthatóan kisebbé válnak. Háta zöldesszürke, hasa fehér, úszói szürkés árnyalatúak.
Táplálékát főként fenéklakó gerinctelen állatok alkotják, de a planktonikus szervezeteket és növényi törmeléket is elfogyasztja. Ívása áprilistól júniusig tart, amikor nyílt helyek növényzetére ívik, de ezek hiányában a parti kövekre vagy a mederfenékre is lerakhatja áttetsző, enyhén sárgás árnyalatú ikráit, amelyeket később magukra hagy.
Általában magányosan vagy kis csapatokban él, de télen nagyobb rajokba verődhet. A halászat és a horgászat szempontjából az egyik legjelentősebb zsákmányunk, mivel gyakori faj, és nagyobbra nő, mint más keszegféléink.
Húsa szálkás, de ízletes. Paprikás lisztbe forgatva, sűrűn beirdalva és bő olajban kisütve, „sült keszegként” igen kedvelt csemege. Testhossza elérheti a 75 centimétert. A magyar fogási rekord 2024. augusztus 14-én dőlt meg, amikor egy 7,25 kilós óriást fogott a Rábából Meskó Gábor. Nézd meg a halat ITT!
Az eddigi győztesek:
2010: nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus)
2011: kősüllő (Sander volgensis)
2012: széles kárász (Carassius carassius)
2013: menyhal (Lota lota)
2014: magyar bucó (Zingel zingel)
2015: kecsege (Acipenser ruthenus)
2016: compó (Tinca tinca)
2017: harcsa (Silurus glanis)
2018: balin (Leuciscus aspius, korábban: Aspius aspius)
2019: vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus)
2020: fogassüllő (Sander lucioperca)
2021: jászkeszeg (Leuciscus idus)
2022: bodorka (Rutilus rutilus)
2023: lápi póc (Umbra krameri)
2024: réticsík (Misgurnus fossilis)
2025: ???
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MHTT)