Ferincz Árpád, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Természetesvízi Halökológiai Tanszékének vezetője szerint természetes vízbe nem való az amur. Felhívta a figyelmet, hogy a halgazdálkodási létesítmények, halastavak, horgásztavak és az idegenhonos fajok terjedése között komoly összefüggés van.
Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnökhelyettese nemrég ismertette a szervezet álláspontját az idegenhonosnak számító amurok telepítéséről. Azt mondta, indokolt lehet és van létjogosultsága bizonyos zárt víztípusok esetében. Attól pedig, hogy elszaporodnának, nem tart a Mohosz, amely párbeszédet szeretne elindítani a témában. Részletek ITT.
Az amurtelepítésekről az M4 Sport Pecatúra horgászmagazinja készített sorozatot, amelynek legutóbbi epizódjában Ferincz Árpád, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Természetesvízi Halökológiai Tanszékének vezetője fejtette ki álláspontját.
A Fishing Movies Youtube-csatornára is felkerült videóban a szakember emlékeztetett, hogy az amurt 1963-ban az akkori Szovjetunó területéről importálták hazánkba azzal a nem titkolt céllal, hogy kiépített öntözőcsatorna-hálózatot tartsa karban. „Biológiai fűnyíró gyanánt alkalmazták” – fogalmazott.
Szerinte már abban az időben is ellentmondásos volt a megítélése szakemberek körében. Úgy gondolták, vigyázni kell vele, mert a növénypusztító tevékenységével a természetes élőhelyekben komoly károkat tud okozni.
A 60-es évektől kezdve hosszú évtizedekig a szakemberek úgy vélekedtek, hogy az esetlegesen szóba jöhető folyószakaszaink vize – az alacsony hőmérséklet miatt – nem adhat esélyt az amurok szaporodásának.
„Ez az utóbbi időben változni látszik, hiszen feltehetően a klímaváltozás hatására elsősorban a Tisza vízrendszerében gyakorlatilag rendszeressé vált az amurívás, szinte minden évben fogható amurivadék. Kutatói oldalról azt tudom mondani, hogy nagyon sok vizsgálat volt, főleg az Amerikai Egyesület Államokban az amurt illetően, és ott ezek a vizsgálatok nem igazán tudták meghatározni azt az úgynevezett biztonságos amurmennyiséget, amikor még nem okoz problémát” – mutatottt rá.
Szerinte idehaza is vizsgálatokat kellene végezni annak érdekében, hogy a különböző víztípusokon milyen valós hatásai lehetnek a faj kihelyezésének. „Az mindenképpen elmondható, hogy idegenhonos fajként természetes vízbe nem való az amur” – jelentette ki.
A csatornák kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy azok hiába mesterségesek, a legfontosabb másodlagos élőhelyei azoknak az értékes lápi fajoknak, amelyek kiemelkedő természetvédelmi értéket képviselnek nemcsak hazai, hanem világszinten is. Példaként említette a lápi pócot, a réti csíkot, a széles kárászt és a compót.
Megjegyezte, hogy olyan szakaszokat nagyon nehéz lesz találni, ahol nem él természetvédelmi értéket képviselő halfaj.
A halastavakkal kapcsolatban a kutató szintén szkeptikusan tekint arra a kérdésre, hogy valósan mi nevezhető zárt víznek. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy egy nemrégiben lezajlott vizsgálat kimutatta, hogy a halgazdálkodási létesítmények, halastavak, horgásztavak és az idegenhonos fajok terjedése között komoly összefüggés van.
„Ez a gyakorlatban mindösszesen csak annyit jelent, hogy azok a technikai dolgok, halrácsok vagy bármilyen eszközök, amelyek ezekben a létesítményekben azt szolgálják, hogy a halak ne menjenek ki, meglehetősen tökéletlenül működnek. Sajnos ezt ismerjük, jön egy árvíz vagy jön egy lopás adott esetben, és az ilyen alkalmakkor sajnos ezek a halfajok bizony kikerülnek. Természetesen olyan esetekben, ahol egyébként tényleg bizonyítható az, hogy nem tud élővízbe – kis vízfolyásba, közepes vízfolyásba – kijutni az amur vagy akármilyen halfaj, ott a tulajdonos belátása szerint, a hatályos jogszabálynak megfelelően is telepíthető” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az amur igen kitűnő horgászhal, és maga is kedveli matchbottal fogni.
2021-től 2023-ig egyébként összesen 48.348 kilogramm amurt helyeztek ki a magyar vizekbe, nagyjából minden évben azonos mennyiséget, de eltérő gyakorisággal.
A legtöbbet a két-háromnyaras példányokból, de 2021-ben 300, majd 2023-ban 500 kilogramm „extra méretű” amurt is telepítettek. 2021-ben 28 alkalommal 13.793 kilogramm, 2022-ben 48 alkalommal 17.345 kilogramm, míg 2023-ban 75 alkalommal 17.210 kilogramm amur kihelyezése valósult meg. Részletek ITT.
Február végén az utóbbi évek legnagyobb amurtelepítését hajtották végre Dunakeszin. Részletek és videó ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Bodrogmenti Sporthorgász Egyesület 2022 FB-oldala)
