Miközben nagyban zajlik a kérészek násza, addig az interneten végigszántott egy rendelet, amelyet egy hivatásos halőr posztolt több horgászcsoportba is. Sokan ezt úgy értelmezték, hogy akár horgászcsaliként is használható a tiszavirág, amelyet a halak előszeretettel fogyasztanak. Fontos azonban tudni, hogy a védelemben részesülő állatfajok tartásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
A hivatásos halőr által idézett és nagy vitákat kiváltott 13/2001. (V.9.) kormányrendeletben a következő olvasható: „A természetes módon elpusztult imágók a rajzás napjaiban, este 20 óra után, 200 példányig személyes célra történő felhasználásra begyűjthetőek.”
Igen ám, de nem minden fehér és fekete, pontosabban: nem minden úgy van, ahogy az le van írva. A jogértelmezésbeli különbségek jól kirajzolódtak a Pecaverzum inváziós halfajok fogásának korlátozásáról szóló cikksorozatában.
Ebben a témában is érdemes figyelembe venni a 348/2006. (XII. 23.) kormányrendeletet is, amely engedélyhez köti a védett állatok tartását.
„Védelemben részesülő állatfajok egyedének tartásához, hasznosításához, bemutatásához, valamint az egyed tartójának, hasznosítójának személyében bekövetkező változáshoz – a természetvédelemért felelős miniszternek a Tvt. 44. § (4) bekezdése alapján kiadott rendeletében foglalt tevékenység kivételével, vagy ha az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajokra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges” – olvasható a jogszabályban.
A rendőrség sem véletlenül hívta fel a figyelmet, hogy törvénybeütköző cselekményt követ el, aki az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye nélkül bármit is tesz a tiszavirággal.
A jogszabály a tiszavirág természetvédelmi értékét 10 ezer forintban állapította meg egyedenként.
A természet védelméről szóló törvény alapján tilos a védett állatfajok egyedének elpusztítása, illetve az élő és az elhullott egyedek gyűjtése is.
Szabálysértést követ el és 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki védett élő szervezet egyedét jogellenesen elpusztítja.
Amennyiben az elkövető a rovarok telepét károsítja meg, ebben az esetben természetkárosítás bűncselekményt is elkövetheti, ugyanúgy akkor is, ha jelentős mennyiségű egyedet gyűjt.
Szintén büntetőjogi kategória az is, ha a rajzásba az elkövető kisgéphajóval szándékosan belehajt, és megzavarja, elpusztítja a kérészeket.
A cselekmények megelőzése céljából a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság állománya az illetékességi területén folyamatos adatgyűjtést végez arra vonatkozóan, hogy mikor várható a kérészek tömeges rajzása. Ezen időszakban fokozott ellenőrzést végeznek a kapitányság illetékességi területén a természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és a halászati őrökkel.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Dr. Szinetár Csaba/ELTE Savaria Biológiai Tanszék FB-oldal)
