A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elkészítette és honlapján megjelentette a 2023-as horgászfogások statisztikáját a legnagyobb állóvizek vonatkozásában is.
A magyar horgászat zászlóshajója, a 63.0102 hektár területű Balaton összes rögzített fogása 2022-ben 701 tonna (2022: 559 tonna, a változás +25,4%; 2021: 571 tonna –2,1%; 2020: 774 tonna, –26,2%); ebből a pontyfogás 457 tonna (2022: 355 tonna, +29%; 2021: 358 tonna, –1,0%; 2020: 502 tonna, –28,6%), amely így a teljes itteni halfogás 65,1%-át teszi ki (2022: 63,4%, 2021: 63%, 2020: 65%). A lágyhéjú kagylóbőség okán a ponty számára továbbra is ideális élettér a „magyar tenger”.
A 14,8%-os részarányt jelentő, döntően keszegféléket tartalmazó gyűjtőkategória kimutatott fogása 103,5 tonna (2022: 79 tonna, a változás +31%; 2021: 81 tonna, –2,5%; 2020: 88 tonna, –8,8%), majd 8,8%-os részesedéssel és 62,2 tonnával a süllő (itt inkább fogas) következik (2022: 58,1 tonna, a változás +7%; 2021: 57,8 tonna, a növekmény +0,6%; 2020: 78 tonna, –25,5%).
A sorban csökkenést mutatva, de 26,7 tonnával az ezüstkárász (és egyes egyéb idegenhonos halfajok, mint gyűjtőkategória), majd a tavalyi teljesítményére több mint 70%-ot (!) rátéve a harcsa (20 tonna) következik.
A tavaly még visszaesés jeleit mutató balin jelentősen megerősödve (12 tonna) tartja pozícióját.
A garda fogása jelentősen elmaradt a 2022. évtől, de 55%-os országos részesedésével még mindig meghatározó, és ez ugyancsak elmondható már évek óta a tó sügérállományáról is, amely fogása 42%-át tette ki a hazai összfogásnak.
Sajnálatos módon a tavalyi évhez képest felfutóban van a törpeharcsa, és a növekedés már trendjellegű a fogási napló szerinti elkülönítés okán is a törpeharcsánál, valamint a busánál.
Mindezen tények okán az év legjobb nagyvízi adatait a Balaton produkálta.
Második az 1766 hektár területű a Ráckevei-Soroksári Duna (RSD) 145 tonna elviteli fogással (2022: 143 tonna, a változás +1%; 2021: 138 tonna, +3,4%; 2020: 222 tonna, –37,8%).
Bár fogásának aránya 69%-ra csökkent, de 100 tonnás elvitelének köszönhetően továbbra is itt örvend az egyik legnagyobb népszerűségnek a ponty (2022: 111 tonna, –10%; 2021: 112 tonna, –0,6%; 2020: 187 tonna, –40,3%).
A keszegfélék (és a társult gyűjtőkategória halai) elvitele tavaly ugrásszerűen megnőtt, és mintegy 19,5 tonnát (2022: 8,5 tonna, +129,5%; 2021: 7,1 tonna, +19,0%; 2020: 9,5 tonna, –24,9%) tettek ki.
A továbbiakban 7,4 tonnával a harcsa, valamint 4,6 tonnás fogásával a süllő következik.
Az ezüstkárász (és a társult gyűjtőkategória tagjai) fogása több, mint 3,5-szörösére nőtt, de a gyűjtőkategória drasztikus lecsökkenésével (–83%) csak 4 tonna került a naplókba.
A csuka 2,5 tonnával jelentkezett, amely meghaladta a 2022-es elvitelt, ez az eredmény hektárarányosan jobb eredmény, mint az igazi csukás vízként elkönyvelt Tisza-tavon.
Elmondható, hogy a horgászok körében az amur továbbra is népszerű (2,2 tonna), valamint a balin is tudott növelni az előző évi nívón (szintén 2,2 tonna). Itt szintén érdemes pozitívumként elkönyvelni, hogy a felsorolt ragadozófajok kifogott mennyisége az előző évhez képest szintén jelentősen növekedett.
Területre második fogásra viszont csak harmadik a 6000 hektáros (a vízügyi nyilvántartásban valójában 10400 hektár vízborítási területű) Tisza-tó 143 tonna összfogással (2022: 176 tonna, a változás –19%; 2021: 172 tonna, +2,2%; 2020: 237 tonna, –27,3%).
Itt a pontyfogás 56,2 tonna (2022: 75,8 tonna, változás –26%; 2021: 78,4 tonna, –3,2%; 2020: 125 tonna, –37,5%) és ez az összes fogásból 39,4%-os részarányt (2022: 43%, 2021: 45%, 2020: 53%) jelent.
A 25 tonnás keszegfogás és az egyéb őshonos halfajok (2022: 14 tonna, +76,4%; 2021: 15 tonna, –1,5%; 2020: 16 tonna, –6,9%) zsákmánya jelentősen megnőtt, és immár a második legnépszerűbbek az elviteli listán.
2023-ban a harcsa fogása – vélhetően faj országos fogásának visszaesését eredményező okok következtében – nagymértékben, mintegy 50%-kal visszaesett, így a 17 tonnás fogását (2022: 34 tonna, 2021: 33,9 tonna, 2020: 25 tonna) a közel 24 tonnás ezüstkárászfogás (és az egyéb idegenhonos halfajok) is túlszárnyalta.
A süllőzsákmány (7,8 tonna) tavaly már a csuka elé került (5,9 tonna), a ragadozók közül a balin jócskán lemaradt a maga 2,2 tonnájával, de összességében ez 12%-kal meghaladta a 2022-es adatokat.
Végül az elmúlt időszak nehéz éveit ugyan átvészelő, de még mindig lábadozó Velencei-tó (2283 hektár) következik, ahol a tavalyi 16,8 tonna fogás szinte teljesen megegyezik az azt megelőző évivel (2022: 16,8 tonna, 0%; 2021: 19,5 tonna, –14,3%; 2020: 59 tonna, –66,7%).
Ebből 13,7 tonna a ponty (2022: 14,5 tonna, –6%; 2021: 16 tonna, –9,8%; 2020: 48 tonna, –66,3%). Az összes fogás 82%-a (2022: 87%, 2021: 82%, 2020: 81%), ezenkívül csak az ezüstkárász (1,9 tonna) és a keszegfélék (1 tonna) fogása volt értékelhető.
A ponty fogásának kismértékű csökkenésében vélhetően szerepet játszik a szigorúbb elviteli szabályozás, valamint a felső méretkorlátozást meghaladó (nem elvihető) példányok egyre gyakoribb jelenléte.
Ahogyan az várható volt a feltöltővízzel bekerült ezüstkárász kifogott mennyisége megnégyszereződött, de a telepítéseknek köszönhetően a keszegfélék is közel háromszorosan köszöntek vissza a fogási naplók adatainak összesítésekor. A ragadozóhalak fogása az amurral együtt alig haladta meg a 100 kilogrammot.
A helyzet megváltoztatása érdekében a Mohosz mintegy 50 millió forint értékben növendék korosztályú balint, süllőt és csukát helyezett ki, továbbá erősítette a tó keszeg- és pontyállományát is.
A 2024. évi tapasztalatok alapján látható a horgászok újjáéledő bizalma a tó iránt, egyúttal a horgászfogások mennyisége és faji megoszlása is abszolút pozitív trendet mutat.
A horgászfogások folyóvízi statisztikája ITT érhető el.
Az 2023-as telepítési adatokról ITT, a horgászfogásokról ITT, a nem horgászfogásnak minősülő halkivételekről pedig ITT írtunk bővebben.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: pixabay.com)
