A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elkészítette és honlapján megjelentette a 2023-as horgászfogások statisztikáját a legnagyobb folyóvizek vonatkozásában is.
Második legnagyobb folyónk a Tisza, amely változatos élőhelyet biztosít továbbra is halfajaink legtöbbjének.
A szőke folyó 321,5 tonna eredménnyel járult hozzá a 2023. évi fogásokhoz. Ez a kivett mennyiség, ha csekély mértékben is, de 4,5%-kal alulmúlta az előző évet (2022: 336 tonna, változás –4,5%; 2021: 329 tonna, +2,3%; 2020: 447 tonna –26,4%).
A 159 tonna ponty (2022: 169 tonna, változás –6%; 2021: 176 tonna, –4%; 2020: 269 tonna –34,6%) csökkenő tendenciát mutatott, ami ebben a részben szereplő folyókat vizsgálva nem kirívó eset.
A Tisza harcsaállománya kiemelkedő, kapitális példányokban is bővelkedik, ennek ellenére most 37%-kal csökkent a kifogott mennyiség és összességében 30,5 tonnát adott a nagybajuszú ragadozókból (2022: 48 tonna változás –37%; 2021: 31 tonna +56,1%; 2020: 36 tonna –13,9%). Talán a folyó előző évi bőséges ajándéka miatt vagy éppen az új tilalmi korlátozás miatt volt szűkebb a tavalyi esztendő?
A keszegfélék és az „egyéb őshonos halfajok” fogásának növekedése a Tiszán is tetten érhető. 39 tonnás fogásuk, mintegy 51,4%-os növekményük a második helyre hozta fel őket.
Nem elhanyagolható a süllő 13,8 tonnás tiszai fogása sem, viszont ez az adat sajnos 6%-kal kevesebb volt a 2022. évhez évhez képest.
A csuka helyzete sajnos tovább romlik. A fogásokban ismételten 24%-os csökkenése tapasztalható és 4,8 tonnás kifogott mennyisége egyre elszomorítóbb képet mutat.
Nem szabad viszont megfeledkezni a márna fogás 74%-os (!) emelkedéséről sem, a 4,1 tonnás összes fogás igencsak figyelemre méltó.
A rögzített busafogás felfutása itt is jól érzékelhető, 20,6 tonnájával a faj megduplázta az előző évi mennyiséget.
Folytassuk a legnagyobbal! A Duna mintegy 416,5 folyamkilométert kitevő hazai szakaszán talán a legkiegyenlítettebbnek mondható a fogások eloszlása a fajok között. A 2023. évi összfogás 308 tonna mennyiséget tett ki, ami örvendetes módon növekedést mutatott az előző évihez képest és 16%-kal bizonyult magasabbnak az előző évinél (2022: 264 tonna, +16,6%; 2021: 224 tonna, +18,2%; 2020: 336 tonna, –33,4%), viszont ebből ponty a maga 83 tonnájával csupán 27%-ot tett ki a fogásokból (2022: 96 tonna, változás –13,7%; 2021: 86 tonna, +11,6%; 2020: 139 tonna, –61,8%), ami nem meglepő, hiszen a ponty nem tipikusan dunai tömeghalfaj.
A keszegfélék fogása az „egyéb őshonos fajokkal” az előző évihez képest több mint a duplájával emelkedett, ami összességében 74 tonnát jelentett. A márna jelentőségének növekedéséről már a fajonkénti fogások tárgyalásánál beszámoltunk, viszont az kissé meglepő (de jó hír), hogy 33,8 tonna fogásával már a harmadik legjelentősebb horgászhallá avanzsált legnagyobb folyónkban.
Őshonos ragadozóink közül csökkent a harcsa (25,5 tonna), csekély mértékben nőtt a süllő (19,4 tonna) és jelentősen a balin (9,3 tonna) elvitt mennyisége, viszont a csuka kapcsán a tavalyi évhez képest most csökkenő fogásról lehet beszámolni (5,1 tonna).
Úgy tűnik, hogy a dunai horgászok is kezdik elkülönítve beírni a busát, és értékelni a busa horgászata által nyújtott élményeket, ugyanis 31,7 tonnás fogásával az első négy halfaj közé zárkózott fel.
A rendkívül intenzív és sokszínű telepítések, a vízhiányos időszak átvészelése után újra kezd visszaállni a megszokott élet a Körösök vidékén (Dél-kelet Magyarország horgászati szempontból mértékadó vízfolyásait, a Fekete-, Fehér-, Sebes-, Kettős- és Hármas-Köröst a Körösök megnevezéssel vettük górcső alá).
A rendkívül változatos horgászélményeket kínáló vidék 110 tonna összfogása már közelít az átlagoshoz, de még javulnia kell a 2020. évi csúcshoz képest (2022: 95 tonna, változás +16%; 2021: 113 tonna, –15,6%; 2020: 124 tonna –8,9%). A kifogott 52,3 tonna ponty nagyjából hasonló volumenű volt, mint az azt megelőző évben (2022: 53 tonna, változás –1%; 2021: 68 tonna, –21,9%; 2020: 73 tonna –6,9%).
Úgy látszik viszont, hogy a keszegfélék fogásbeli felfutását általános trend jellemzi, a Körösök vidékén ennek megfelelően szintén jelentős növekmény volt érzékelhető a fogási adatok között, ami 59,4 %-os emelkedéssel 12,4 tonna fogást jelentett.
Az amur mindig is kedvelt célhal volt ezen a vidéken, ezt jelzi a 8 tonnás fogás is. Az őshonos fajok közül jelentős még a harcsa- (7 tonna) és a süllőzsákmány (5 tonna) is.
A Tiszával összefüggésben lehet a körösi márnák létszámának megerősödése, itt szintén jelentős mértékben több mint duplájával nőtt a kifogott mennyiség, igaz ez még így sem érte el a 0,5 tonnát.
Az inváziós busa fogása 2023-ban szintén megnőtt (17 tonna), ez a számadat viszont itt nem annyira meglepő, hiszen a Körösök az ország busával legfertőzöttebb vizei közé tartoznak.
A horgászfogások állóvízi statisztikája ITT érhető el.
Az 2023-as telepítési adatokról ITT, a horgászfogásokról ITT, a nem horgászfogásnak minősülő halkivételekről ITT írtunk bővebben.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Pecaverzum)
