Bár lehetséges az inváziós idegenhonos fajokat kiirtani és visszaszorítani, ez azonban 2030-ra nem biztos, hogy megtörténik.
A Biológiai Sokféleséggel és Ökoszisztéma Szolgáltatásokkal foglalkozó Kormányközi Tudományos Politikai Platform (IPBES) 10. plenáris ülésének résztvevői szeptember 2-án hatnapos intenzív tanácskozás után véglegesítették jelentésüket az inváziós idegen fajok (IAS) állapotáról és az ellenük való védekezés módjairól. A jelentés szeptember 4-én jelent meg – számoltak be a kiderul.startlap.hu-n.
Az inváziós fajok olyan állatok, növények és mikrobák, amelyeket az emberek olyan új régiókba juttattak be, ahol korábban egyáltalán nem voltak jelen. Az inváziós fajok nagy része negatív hatással van a természetre.
A dokumentált hatások körülbelül 85 százaléka negatívan befolyásolja az emberek életminőségét. Az olyan betegségeket, mint a malária, a Zika és a nyugat-nílusi láz, olyan inváziós idegen szúnyogfajok terjesztik, mint az ázsiai tirisszúnyog és az egyiptomi csípőszúnyog.
Hasonlóképpen, a vízi jácint (Pontederia crassipes) elterjedése a Viktória-tóban hatással volt a tilápiahal populációjára, és befolyásolta a környéken élők megélhetését és táplálkozását.
Az inváziós idegen fajok a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő mozgatórugói. A cél az, hogy a világnak meg kell akadályoznia, és legalább 50 százalékkal csökkentenie kell az inváziós fajok betelepítését és megtelepedését 2030-ra.
Melodie A McGeoch, az IPBES csapatának egyik tagja elmondta: Bár a világ nem éri el a célt, de 2010 óta vannak előrelépések.
„Biztosak vagyunk abban, hogy olyan intézkedéseket vezetünk be, és olyan megközelítéseket alkalmazunk, mint például az IAS integrált irányítása, amelyekről azt találtuk, hogy jelentős előrelépést hoznak” – mondta.
Az IPBES-jelentés megállapította, hogy az intézkedések jelenleg nem elegendőek. Míg az országok 80 százalékának nemzeti biodiverzitási tervében szerepel az inváziós idegenhonos fajok kezelésével kapcsolatos célok, csak 17 százalékuk rendelkezik nemzeti törvényekkel vagy rendeletekkel, amelyek kifejezetten ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak. Ez növeli az inváziós idegen fajok kockázatát is a szomszédos államokban.
A jelentésből az is kiderül, hogy az országok 45 százaléka nem fektet be a biológiai inváziók kezelésébe. Jelenleg a biológiai inváziók hatásainak 34 százaléka Amerikában, 31 százaléka Európában és Közép-Ázsiában, 25 százaléka Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, és csak körülbelül 7 százaléka érvényesül Afrikában.
„Az inváziós idegenhonos fajok azonnali, sürgős cselekvést követelnek, mert kiterjedt és egyre növekvő károkat okoznak a természetben és az emberi közösségekben. Ez teszi ezt a jelentést olyan értékessé és időszerűvé” – mondta Anne Larigauderie, az IPBES ügyvezető titkára.
Az idegenhonos inváziós fajok elleni küzdelem sürgőssége érthető, mivel ezek állnak a növény- és állatkihalások mögött világszerte.
„Az általunk feljegyzett globális állat- és növénykihalások 60 százalékában az inváziós idegen fajok voltak a fő tényezői, és 16 százalékban az egyetlen hajtóerő, és legalább 218 inváziós idegen faj volt felelős több mint 1200 helyi kihalásért” – mondta az értékelés társelnöke, Anibal Pauchard.
Évente 200 új inváziós faj megjelenését jelentik, és a tudatosság segíthet ezek gyors azonosításában és ellenőrzésében.
Az inváziós fajok több mint 423 milliárd dolláros veszteséget okoztak 2019-ben, és a jelentés rámutat arra, hogy a biodiverzitás csökkenésének öt fő mozgatórugója közé tartoznak a föld- és tengerhasználat változásai, a fajok közvetlen pusztítása, az éghajlatváltozás és a szennyezés.
A szakértők azt mondják, hogy a jövőbeni biológiai inváziók, az inváziós idegenhonos fajok és hatásai hatékony kezeléssel – felkészültséggel, korai felismeréssel és gyors reagálással – megelőzhetők, amikor pedig a felszámolás nem lehetséges, erőfeszítéseket kell tenni az inváziós fajok megfékezésére és ellenőrzésére.
A törpeharcsa fogásának korlátozására is lehetőséget adnak a magyar törvények. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Tisza Horgászegyesület)